Igaz hogy az akvárium tultápozása nem okoz algásodást a kevés táp meg igen? Honnan tudom hogy a fény vagy a tápozás a ludas?

Beírom ezt, aztán lehet lepontozni, meg vitatkozni:

A tápanyagok akkor válnak szükségessé, ha az alap követelmények, mint például az aljzat, a világítás, a szűrés, a víz hőmérséklete, és a CO2 túlmenően teljesül.

Ha tápanyagokat vakon öntjük a vízbe, az elején a vízi növények nem veszik fel őket és inkább az alga szaporodik a felesleges táp miatt.

Ha a feltételek megvannak és kiegészülnek tápanyagokkal is, a vízi növények elkezdenek nőni. Attól függően, hogy milyen akváriumot hoztál létre és mekkorák a vízinövények benne, más folyékony tápot kell használni.

A kezdeti időszakban túlzott arányban van a nitrogén és a foszfor.

Ha az NO3) és a foszfát (PO4) - amik a halak által szállított hulladékból és az el nem fogyasztott élelmiszerből keletkeznek - meghaladják a normál mennyiséget, az ösztönzi az algákat a virágzásra.

Még ha a nitrogén (N) és a foszfor (P) túl sok is, a növény nem képes befogadni őket ha valamely másik alapvető tápanyag hiányzik. Ezért az alapvető megközelítés az, hogy káliummal és nyomelemekkel ösztönözzük a vízi növényeket arra, hogy elnyeljék a többi tápanyagot is.

Ha túltápozzák az akváriumot, úgy tűnhet mintha hiány lenne, ennek oka, hogy elállítja a túl sok tápanyag a ph értéket és utána emiatt nem tudja a növény felvenni a tápanyagot, ezért érdemes a tápozást nagyon kevéssel kezdeni és fokozatosan emelni, vagy sűrűn vizet cserélni.

Akváriumban az olyan típusú folyékony műtrágya alkalmas normális használatra, mely nem tartalmaz nitrogént és foszfort. Káliummal és nyomelemekkel (vas, magnézium, mangán) kell ösztönözni a vízinövényeket, hogy vegyék fel a tápanyagokat. Káliumot naponta kell adni, ez elősegíti a fotoszintézist.

Kb három hónap után, amikor a növények növekedni kezdenek erőteljesen, hozzá kell adni sok vasat. Ismert, hogy a vas nem csak javítja a fehéredés problémáját, hanem a sötétzöld színt is kivilágosítja. A szerves savak segítik a tápanyagok elnyelését a levelek felületén, ezért hatékonyabb lenne, ha naponta használják a folyékony műtrágyát, de ez fokozatosan fel is halmozódhat az akváriumban.

Amikor a növények növekednek, a tápanyagokat is növellni kell, ekkor a nitrogén és a foszfor válhat hiányossá, ha kevés halat tartunk a gyorsan növekvő vízinövények mellett.

Az első szépen részletezte, menet közben változhat a tápozás, mutatják a növények.

Az én olvasatomban 4 akváriumtípus van ami megfordul ma az akvaristák otthonaiban, az ammónia a fő okozója az algásodásnak, a foszfor, vas, és a nitrát többlet után.

1. akvárium szett, gyenge szűrés,(sok ammónia) gyenge világítás, lassan fejlődő növények, sok alga.

2. közepes világítás, gyenge szűrés, nőnek szépen a növények de burjánzik az alga is.

3. közepes világítás, erős szűrés, alga nincs.

4. erős világítás, erős szűrés, co2 beoldással, rövidebb világítási idővel nincs alga.

A négy típus négyféle tápozást igényel, az 1 kevesebbet, a 4 a legtöbbet.

Nekem a 3. típusok vannak, társas akvárium, külső szűrő, 0,5-06 watt/liter a világítás 12-14 óra világítási idő, dús növényzet, alga nincs szerencsére.

Ma szerintem az otthonokban az "1" típus a gyakori, ezért hagyták sokan abba az akvarisztikát.

A 3. típus már külön össze válogatott részekből épül fel, ez már nem soknak van.

A 4. típus, a növényes csak minimális számban van jelen, bár egyre több van.

Persze vannak a növény nélküli akváriumok is, de a kérdésben növények, tápozás szerepel.

Tehát, fény, szűrés, tápozás, ha egyik kevés vagy sok akkor alga van.

0,2 Watt/liter igen gyenge fény

0,3 Watt/liter gyenge fény

0,5 Watt/liter közepes fény

0,75 Watt/liter erős fény

1 Watt/liter Intenzív fény

A fény csak 1 ok.

Van egy víztömeg, egy választott hal állomány, előbbi kettőhöz passzoló szűrés, van egy világítás, a világításhoz választott növények.

A halaktól ammónia, foszfor, a szűrés csinál az ammóniából nitrátot(ha jó) kell egy növényzet ami felveszi a nitrátot.

A nitrát, foszfor, hasznosításához kell a növényeknek kálium+micro elemek, a rendszeres vízcserével csökkented az el nem használt macro, micro elemek szintjét, valamint pótolod a cserevízzel az egyéb fontos ásványi anyagokat.

(Ha nagyon lágy a víz akkor kell kalcium, magnézium, de ez majdnem csak R.O vizes növényes akva, tengeri R.O vizesnél a sóban vannak a hiányzó ásványi anyagok.)

A túladagolt vagy nem megfelelő arányban adagolt tápozás okozhat algásodást. Egy adott szint fölött a tápanyagok mérgezőek a növényeknek, továbbá egyes tápanyagok túl nagy mennyiségben gátolják mások felvételét, így hiányt okoznak.

Az akváriumban KELETKEZETT nagy mennyiségű nitrát és foszfát is algásít. Ezek akkor tudnak természetesen felhalmozódni, ha hatalmas a vízterhelés és gyenge a vízcsere. A nitrát meg eleve ammóniaként kezdi a pályafutását, ami nagyon is algásít. Ellenben az ADAGOLT nitrát és foszfát bizonyítottan nem algásít amennyiben tényleg szükséges és nem adagolják túl.

Hogy nálad miért van alga, azt csak az akváriumod ismeretében lehet eldönteni. Rengeteg oka lehet, a világítást, a szűrést, a tápozást, a CO2-t és a növényfajokat is össze kell hangolni. Ha valamelyik nincs a többihez igazítva, kész az algásodás. Vagy ha túl nagy nálad a vízterhelés, vagy sok a kosz a talajban, akkor is.