Én is hibás vagyok?

Sziasztok! Ma váratlanul megszült a tengerimalacom. Mi szerettük volna így mert sok ismerős jelentkezett, hogy elfogadná őket. Éppen ebédeltem a terhes malacom pedig kint volt egy fa árnyékában. Kinéztem az ablakon és láttam hogy mindjárt oda fog sütni a nap ezért gondoltam behozom gyorsan a hűvös lakásba. Kiszaladtam és láttam hogy ott van a hét darab kicsi tengerimalac a ketrecben. Előzőleg sokat olvastam arról hogy mit kell tenni ha az anyuka nem gondoskodik a kicsikről. Egy percig figyeltem, hogy feltépi -e a burkot de nem tette úgyhogy gyorsan feltéptem az összes tengerimalac burkát nagyon óvatosan. A hétből három nem nyitotta ki a szemét de a maradék négy igen. Viszont egyik sem lélegzett. Óvatosan megtörölgettem őket egy ronggyal majd beraktam melléjük az anyát de továbbra sem foglalkozott velük. Sajnos a helyzet nem változott egy órán keresztül. Amikor kiértem már megszületett minden malac, de nem lehettek régóta ott mert gyakran ránéztem az anyára. Nem tudom vajon az volt a baj hogy nem értem ki időben, vagy a kicsik voltak túl gyengék, és nyílván az anyának kellett volna foglalkozni velük de hibásnak érzem magam. Szerintetek megmenthettem volna őket ha kicsivel előbb érek ki? Azt olvastam hogy nagyon ritka hogy a nőstény nem foglalkozik a kicsikkel így aztán nem számítottam rá, hogy a malacok megfulladnak, mert nem tépi fel a burkot idejében.