Amstaff vagy border collie?

Border...

az amstaff teljesen más típusú kutya...

Egyik sem. Először az első kutyával kéne rendbetenni a dolgokat annyira, hogy a második gond nélkül beilleszthető legyen. Ez nem a második kutya fajtáján fog múlni, hanem az első kutyával való kapcsolaton, aminek az alapja az, hogy domináns természettől függetlenül nem ő dönti el, hogy a falka bővüljön-e és milyen új falkatagot lesz hajlandó befogadni. A cél az legyen, hogy bármilyen kutya alkalmas legyen arra, hogy új családtag legyen.

Ha elmondod, miben nyilvánul meg a dominanciája és úgy egyáltalán milyen a kapcsolatotok, a hétköznapi rutin, meg egy-két szituáció, amiben úgy érzed előjön ez a dominancia, talán tudunk segíteni ezen is, bár az igazi akkor lenne, ha személyesen látná a kutyádat egy szakember.

Szerintem itt alapvetően nem az ül-fekszik dolgokról van szó. Sok kutyaiskolában pedig csak ezekkel foglalkoznak, a szocializáció és a kutya-gazda kapcsolat pedig nem kap elég hangsúlyt, holott ezekkel a gazdiknak sokkal több nehézsége szokott lenni, mint feladatokat tanítani a kutyával. Jó iskola pedig bizony kevés van, ahol ezekkel is foglalkoznak. :(

Én a leírt dolgokban alapvetően két problémát vélek fölfedezni. Az egyik a szocializációs hiányosságok, másrészt - és inkább ez a lényeges - a kutya-gazda kapcsolat valószínűleg nincs olyan okon, hogy a kutyusod dominanciáját az irányítás alá tudd venni és ne ő döntse el, ki barát és ki ellenség. És ezzel a kijelentéssel nem bántani szeretnélek, ráadásul így neten keresztül ezt nem is mondhatom 100 %-nak, csupán az elmúlt évek során szerzett tapasztalataim alapján gondolom, ugyanis ami a te esetedben van, klasszikus problémának tekinthető. És vannak kutyák - valószínűleg a tiéd is ilyen - hogy nagyon erős az egyénisége, átlagon felül domináns, amivel nem könnyű megküzdeni és ehhez bizony profi kiképző kell, azt pedig nem találsz minden sarkon. :S Hasonló problémával küzdöttem én is az első kutyámmal s potom két év kellett ahhoz, hogy találjak egy olyan szakembert, akivel sikerült a problémát megoldanunk. És bár a kutyám természete mit sem változott, megtanultam, hogyan kell őt irányítanom és ezáltal olyan szintre tudtuk a kapcsolatunkat emelni, hogy most már nincs azzal gondunk, kit engedünk be a falkánkba, kivel játsszunk együtt stb.

Amíg ezt rendbe nem rakjátok, nem javaslom a második kutyát, nemtől és fajtától függetlenül. Azért sem, mert azt se felejtsd el, hogy a hülyeség ragályos a kutyák között és ha a másik kutyád jó természete ellenére eltanulja ezt tőle, akkor annak csúnya vége lesz. Az általad említett mindkét fajta nagyon intelligens, na most ha az amstaffal jársz így, akkor nagyon meggyűlik a bajdo sok mindennel, a border pedig fölöttébb intelligens kutya, akivel jó esélyed lesz arra, hogy ezt a dolgot eltanulja. Attól mert simulékony és okos, rengeteg buktatót rejt magában, aminek pont az esze, a tanulékonysága az oka. Ez tipikus esete annak, amikor azt szokták mondani, hogy a rosszat is könnyen megtanulhatja, ha pedig nála is kicsúszik az irányítás a kezedből, nagyon csalódott leszel. Ismerek egy ilyen bordert, aki rájött, hogy a család nem képes őt kordában tartani és a helyzet odáig fajult, hogy végül a kutya menhelyen kötött ki. Úgyhogy ez a hírhedt intelligencia könnyen a visszájára csaphat. :S

Remélem sikerül az első kutyáddal túljutni a dolgon és azután már könny lesz meghozni a döntést a második kutya fajtáját illetően. Sok sikert és kitartást!