Bichon frisé vagy Yorkshire terrier?

Gondolom gyakorin olvastad, hogy a yorkiek nagy mozgásigényűek. Inkább személyes véleményekre hagyatkozz, olyan emberekkel, akik már tartottak/tartanak ilyen fajtát. Azt hiszik, hogy azért, mert terrier nagy mozgásigényű, meg mert több száz éve használták valamire. Ettől függetlenül 100 legalább 100 éve ölebként van jelen, tehát a mozgásigénye is csökkent. Nagy mozgásigényűnek mondjuk egy munka border/vizsla/mali számít, nem egy hobbiyorki.

Most persze kicsit magam ellen beszélek, hiszen én is itt írom le a véleményemet :D

Tehát a yorki nem nagy mozgásigényű, maximum közepes. Összesen napi 1-1,5 óra sétával tökéletesen elvan. Persze vannak kivételek, vannak aktívabb egyedek, de a tenyésztő majd úgyis segíteni fog. Nem kell megijedni tőle, bár valószínűleg a bichonnál kicsit aktívabb lesz, de nem irreális mértékben. Nyugodtan legyen yorkitok, ha azt szeretnétek.

A szüleimnek Bichon kutyusuk volt, sajnos már nem él.

Természetileg érdekes volt, az öcsémen kívül még a betörőt is szerette, annak az egyszem gyereknek (nagy köztünk a korkülönbség) a családban viszont gyakran odakapott pedig az őcsém sem volt már annyira kicsi, nem tépte húzta rángatta kergette, szèpen bánt vele, és ezt azóta más kisgyerekes családtól is hallottam ahol bichon van, DE a gyerek volt előbb. Yorkiról nem tudok nyilatkozni.

Szerintem azért írják a yorkiról, hogy nagy mozgásigényű, mert egy kistestű kutyához képest igenis nagy a mozgásigénye. Tehát amíg egy csivavának vagy egy bischonnak elég a kis háromszor félóra pórázas sétálgatás, addig egy yorkinak igenis kell a napi egyszer fél óra-óra aktív labdázás/szaladgálás, ami természetesen nem hasonlítható egy border collie vagy egy mali mozgásigényéhez, de a kistestűek között ez soknak számít.

Az én kutyámnak van egy yorki pajtija, 8 éves, de imád rohangálni, játszani, labdázni, minden este lent vannak 1-másfél órát és aktívan labdáznak, ilyenkor teljesen fáradhatatlannak tűnik, persze mikor hazaérnek azért lenyugszik és pihi van, de szüksége van erre a rohangálásra. Persze a fajtán belül is vannak eltérések, hiszen minden kutyának más személyisége van, biztos van nyugodtabb egyed is, választáskor egy tenyésztő ebben tud segíteni. De mondom ezt azért nem úgy kell elképzelni, hogy brutál mozgásigényű a kutya, reggel fél óra séta, délután egy 20 perc pisi-kaki séta, és este egy fél óra-óra aktív játékkal szerintem simán el vannak, ha meg még minden nap otthon tanítgatod egy 20 percet akkor agyilag is teljesen elfárad és lesz egy okos, fáradt, jó kutyád.

A yorkimmal mi agility es rally obedience sportokat uzunk. Orul, ha dolgozhat, de egesz napos pihenessel is elvan.

Sokat kellett a magabiztossagan dolgoznom, de megeri, BH szinten vagyunk mar (1.5 eves).

Sokat kirandulunk tavasszal es nyaron, elvezi az egesz napos turakat. 10+ oras kocsiutakat is siman elviseli.

Tenyesztotol van persze.

Bichon frise, volt nekem 16,5 evet elt.

Álom kutya volt.

En imadtam :)

Yorkikkal nincs jo tapasztalatom, sajnos inkabb rosszul nevelteket latok, meg szaporitosokat :(

Kicsit azért ez egyed függő is.

Fajtan belül is ki lehet fogni aktívabb és nyugodtabb egyedeket.

Ezen kívül sok múlik a nevelésen és a szokásokon is.

(értsd, nekem egy jolnevelt bichonom van, amikor aktív voltam és futottam jött velem, mióta ágyba parancsolt az orvos a baba miatt azóta pisi kaki körök vannak csak hét közben és így is elvan. Az 5en a rosszul nevelt bichon teljesen mindegy mennyit mozog viselkedési problémája a (nem) nevelésből fakad, ő sosem nyugis, folyton felugatja a tömböt)

Összessegeben (ha a fent felsorolt árnyalatokat nem vesszük figyelembe, csak húzunk egy statisztikai átlagot) a bichon nyugisabb mint a yorkshire, és talán nevelés szempontjából is kevésbé makacs.

(mondom ezt úgy, hogy kutyás munkahelyem van, általános tapasztalás, saját véleményem)

Mindkét fajta jó döntés, nyugi, nem tudsz vele mellé nyúlni.

És abszolút értékelem, hogy nem szapitól veszed (nem csak a hypoallergenseg miatt, hanem a fajta betegségekre való szűrés miatt. Én a mentett bichonomra százezreket locsoltam az elmúlt 7 évben, nem csak a pénz, de a sok szenvedés is)

Egy érdekesség : én is azt hittem allergiás vagyok a kutyaszőrre. Ezért lett az enyém. Aztán bevonzottam kutyás barátokat, és kiderult, hogy csak a mosatlan, szőrbe pollen ragadt kerti kutyákra allergizalok, a barátnőm ápolt szoba labradorjától pl semmi bajom.