Máris új kutyust? Ti mit tennétek?
az én kutyusom is meghalt évekkel ezelött és már bánom h csak most vettem helyette kiskutyust!szerintem vegyetek, attól még emlékezni fogtok az előző kutyusra!
2010. aug. 21. 09:53
Hasznos számodra ez a válasz?
milyen kutyus volt(fajta)?
2010. aug. 21. 09:53
Hasznos számodra ez a válasz?
Szerintem hozz új kutyust. Nem feledteti a fájdalmat, de a hiányt enyhíti. Most üres lehet a ház kutya nélkül, legalább az az érzés nem lesz, hogy nem fogad senki a kapuban.
2010. aug. 21. 09:56
Hasznos számodra ez a válasz?
szerintem keverék volt a kutyus...
részvétem...
2010. aug. 21. 09:56
Hasznos számodra ez a válasz?
Szia! Nekem a 15 éves spánielem aludt el örökre a múlt nyáron. 11 éves koromban kaptam, csak rám hallgatott. 26 éves koromban halt meg. Szinte fel se fogtam, csak azt tudtam, nekem kutya kell. Most egy mudim van, és nem bántam meg. Kb. 6 hónap telt el, hogy megvettük a mudit, de csak azért, mert addig kerestem a megfelelőt. Szerintem úgy könnyebb feldolgozni.
2010. aug. 21. 09:58
Hasznos számodra ez a válasz?
csak ha már késznek érzed magad rá.
2010. aug. 21. 10:01
Hasznos számodra ez a válasz?
7/14 A kérdező kommentje:
Egy gyönyörű pekingi palotakutya. Reggel ő volt az első aki köszöntött. Utána egyből szaladt a labdájáért, hogy játszunk. Imádni való, kis habajka volt. Amikor hozzánk került, harapott, ha a tálja közelébe mentünk. Aztán már a szájába is turkálhattam ha evett. Azt én is érzem, hogy kutyával teljes a világ.
Sajnálom a spánieled.:(
Tényleg csak ha késznek érzed rá magadat. Én 19 voltam, amikor az első spánielem meghalt, és csak most, 10 év elteltével lett másik kutyám. Ez extrém hosszú idő...a régi kutyám elég tragikus módon halt meg, hosszú évekig nem tudtam túltenni magamat a halálán. És hiába telt el annyi idő, a kicsit sokáig a régihez hasonlítottam. Furcsa volt, hogy másképp viselkedik stb, de igazából nem jelentett gondot. Viszont a szomszédaim a vizslájuk halála után 3 nappal rögtön hoztak egy kölyök vizslát. Azóta eltelt 1 év és csak mostanra szerették meg a kutyát "önmagáért", nagyon sokáig mondogatták, hogy "bezzeg a Lizi". Volt 1 hónap, amikor nagyon komolyan fontolgatták, hogy visszaviszik a kutyát a tenyésztőnek, mert rájöttek, hogy túl hamar lett új kutya, még a régit gyászolták.
2010. aug. 21. 10:13
Hasznos számodra ez a válasz?
9/14 A kérdező kommentje:
Azt tudom, hogy nem pincsit hozunk ha hozunk, mert nekem pincsi csak egy van/volt. Viszont lehet keverék is akár. Azt hiszem, ha meglátjuk akkor úgyis tudni fogjuk, hogy az a mi kutyánk. Mi a pincsit sem akartuk, sőt egyáltalán nem akartunk kutyát. Ő akart minket.
Szia!
Szerintem az a legfontosabb, hogy a következő kutyának tanítsátok meg, hogy nem szabad csak úgy kiszaladni az útra mert akkor ő is úgy jár mint most a pincsitek.
Ha úgy érzed enyhítené a bánatodat ha lenne egy új kutyus akkor nem kell halogatni, hozz most egyet. Ettől nem leszel hűtlen a másikhoz. Persze gyászold meg, sírd ki magad ha jól esik, de tovább kell lépni, az élet megy tovább. Nekem a parvo vitte el a menhelyről hozott pici kutyuskámat, rá egy hónapra vettem egy másikat, jobban éreztem magam tőle és valahogy könnyebben tudtam feldolgozni is. Persze a Lédike még most is hiányzik... sokszor eszembe jut, hogy most már milyen szép nagy kutya lenne, biztos nagyon jó házőrző lett volna belőle és a kisfiamat is nagyon szeretné. Miután elment Lédike teherbe estem a kisfiammal, jobbkor nem is jöhetett volna:)
2010. aug. 21. 10:53
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza: