Kutya költöztetés?

Sziasztok! A történet ott kezdődik, hogy van egy kiskutyám (törpe pincser), 2019 januárban hoztuk el, nálunk nőtt fel. Ahogy elköltöztem páromhoz (tavaly, de már előtte is itt aludtunk többet), a kutyus ott maradt anyáéknál. Azért, mert itt már volt 2 kutya (anyóssal vagyunk egy udvarban), és az én kutyusomnak is van egy barátja anyáéknál, és teljesen nem volt kész a ház, a kerítés nem volt megcsinálva, kiszökött volna, stb. A két itteni kutyusból már csak 1 él, de ő megszokta, hogy nem szabad kiszökni, elkóborolni. Az én kutyámat nem hoztam el, mert ő ott nőtt fel, volt még itt is nagyon sok dolog a házon, úgy láttam jobbnak, ha a kutya még szabadon van nálunk, bármikor kimehet az udvarra, meg minden (benti-kinti kutyus).

Namost eljött az a pillanat, hogy szeretném, hogyha ideköltözne hozzánk. A tacsival jól meglenne, volt már itt párszor a pincser. Természetesen benti kutyus lenne itt is. Kicsit körülményesebb lesz a dolog, mert van már egy 8 hónapos kislányunk, és mégjobban kell majd mindenre figyelni. Abszolút gyerek barát a kutya, attól egyáltalán nem félek, hogy bántani fogja, nála barátságosabb kutyával még nem találkoztam. Én nevel(t)em, oltatom, tanít(ottam). Csak ugye ezek a dolgok anyáékra maradtak ahogy én eljöttem, és sokminden el lett hanyagolva. Pl, hogy ne mindenhova ugráljon fel, éjjel ne minden vakkantásra ugorjanak és engedjék ki, még ha nem is pisilnie kell... Amíg otthon voltam, ilyen gond nem volt, ezzel újból meg kell majd birkózni, de ez van.

A FŐ kérdés az lenne, hogy szerintetek a kutyus el tud szokni a gazdájától? Nem minden nap járok anyáékhoz, nem lát minden nap a kutya. Nem akarom, hogy neki rossz legyen, azért, mert elhozom. Azt sem akarom, hogy csak úgy egyik pillanatról a másikra ideköltöztetem, mert nem lenne neki jó -szerintem-. Vagy pont az lenne a megoldás? Vagy fokozatosan szoktassam ide? Volt már párszor nálunk, de tavaly. Persze akkoris bent volt, de ha akarta, kivittük. Tanácstalan vagyok ebből a szempontból. Párommal beszéltük, hogy ha a kutyának itt nem lesz jó, nem fogja jól érezni magát, akkor nem fogjuk erőltetni. Vagy csak az elején lehet neki kényelmetlen? Nem akarok neki rosszat. Légyszi ne írjatok bántó válaszokat, a legjobbat akarom neki, de nagyon örülnék, hogyha itt lakna velünk. Remélem azért tudja még, hogy én vagyok az igazi gazdája. Ugyanúgy örül nekem (is, meg páromnak is), ahogy megyünk, jön utánam/utánunk. Vagy el tud "hidegülni"? Nagyon köszönöm, ha segítőkész válaszokat írtok!