Hogyan akadályozzam meg, hogy a kutyámat gazdátlannak nézzék? (részletek lent)

Tudom kicsit butácska a kérdés megfogalmazása, de a lényeg, hogy nap mint nap látok olyan gazdikereső kutyákat, akiket chip nélkül találtak, ami számomra egyszerűen hihetetlen a mai világban.

Az én kutyám chipes, regisztrálva is van a chip, minden adat benne van, viszont a chip el van csúszva, nem a nyakánál van, hanem a vállánál, több versenyen is voltunk már, ahol ezzel a kis kézi chipolvasóval, ami állatvédőknek is van elég nehezen találták meg. Szóval felmerült bennem, hogy ha elveszne lehet, hogy őt is elkönyvelnék chip nélküli kutyának és ezért nem is keresnének engem. Nem lehet, hogy a többi kutyánál is sokszor csak elvándoroltak a chipek?

A másik, hogy sok posztnál látom, hogy azért nem is keresik a régi gazdáját, mert elhanyagolt volt a külseje és az emberekkel is bizalmatlan, biztos nem törődtek vele, sőt lehet még bántották is.

Nos az én kutyám hosszúszőrű és egy másfél órás parkozós, patakozós séta után nekem is át kell alaposan fésülnöm, a szőrét megtörölnöm, hogy ne úgy nézzen ki, mintha most hoztam volna a sintértelepről, el sem tudom képzelni hogy nézne ki esetleg több óra bolyongás után. Persze hozzáértő szem észreveszi, hogy formára van vágva a szőre, de ha ez éppen tiszta sár, akkor elég nehéz ezt kiszúrni, hiszen egy nagyobb séta végére is ápolatlannak tűnik. Ráadásul eléggé fél az idegenektől, sosem volt bántva, de egyáltalán nem az a barátkozós típus, ha elveszne az alapból egy nagyon stresszes helyzet lenne neki, biztos vagyok benne, hogy ez a tartózkodását rettegéssé erősítené.

A kérdés persze inkább elméleti jellegű, sosem volt még felügyelet nélkül kint még a kertben sem, sétálni meg pórázon viszem, szóval nem sok esélyét látom, hogy valaha elveszne, de tényleg a sok ilyen jellegű poszt láttán felmerült bennem, hogy ezen kritériumok alapján (chip, ápoltság, nyitottság) lehet engem se tartanának arra érdemes gazdinak, hogy visszajuttassák a kutyám.

Szerintetek a kóbor állatokat találók mennyire veszik számításba ezeket?

Mert én ennek sokszor azt látom, hogy van egy jófej, mindenkivel haverkodós, mindenkinek az ölébe bújós kutya, akiről egyből azt írják, hogy olyan kis szeretetéhes, biztosan hiányzik neki a gazdája, segítsetek megtalálni. Viszont ha nem ilyen, akkor máris rossznak tartják az előző körülményeit. Pedig szerintem nem attól lesz egy kutya szeretve, szocializálva, jól tartva feltétlenül, hogy mindenkivel haverkodós, ez sokkal inkább alaptulajdonság, amit vagy hoz magával, vagy nem, persze valamennyire fejleszthető is, de a hétköznapi életben meg nem az a jól nevelt kutya, amelyik felugrik a vendég ölébe vagy minden járókelőt arcon nyal.