Lehet, hogy nem mindennapi a problémám, de történt már valakivel hasonló?

Ismerős,én is voltam igy annó.

Nagyon akartam,rágtam anyum fülét,hogy tarthassak kutyát,de amikor itt volt akkor már nem érdekelt annyira.

Meg fogod szeretni,de eleinte a sok takaritás utána fárasztó.

mióta van meg?

próbálj meg vele akkor is foglalkozni, amikor épp nincs kedved, mert később probléma lehet ebből.

egyébként ezt én is megéltem a macskámmal, nagyon fárasztó volt az első pár hónapban, még anyámhoz is el akartam vinni pár napra, hogy kitakaríthassak / pihenhessek kicsit.. : ) persze nem vittem végül.

aztán amikor az állatorvos azt mondta, hogy lehet, hogy nagyon beteg, és lehet, hogy el kell altatni, akkor majdnem sírógörcsöt kaptam. akkor jöttem rá, hogy mennyire hozzámnőtt már ez a kis dög. egyre inkább összecsiszolódunk.

Van vki akihez jobban kötődik? Mikor kaptad?

De különben szerintem ha foglalkozol vele előbb-utóbb biztos meg kedvel.

hát igen a felelősség sem mellékes és az is fusztráló lehet,hogy időben kell hazamenned ,mert le kell vinni,de jó társad lesz,csak még szokatlan

Nem igy képzelted el,igazából el sem lehet képzelni milyen ha van egy kisállatod,de ez változik.