Első napok az új kutyával. Milyenek voltak?

A kutya könnyen hozzászokik dolgokhoz amíg kicsi, tehát szerintem ha kint szeretnéd őt tartani a későbbiekben, akkor ne vidd be, még az első napokban sem, csakis akkor ha nagyon hideg van,vagy esetleg éjszakára, bár télig még van pár hónap.

Inkább járj ki hozzá többször, nézd meg mi van vele, de semmiképpen se vidd be, mert hozzászokik, és furcsa lesz neki azután kint lenni.

Amikor az én kutyámat (5 évvel ezelőtt) hazahoztuk, akkor először nagyon meg volt szeppenve, de 3-4 nap alatt szerintem teljesen hozzászokik az új környezethez:)

A csendre nem kellett rászoktatnunk, mivel ő alapjáraton nagyon nyugodt, csendes kutyus volt mindig.

Kölyök korában hoztuk el, azt hiszem 2 hónapos volt :)

Most pedig nagyon jól vagyunk(bár már 5 év eltelt ahogy említettem az előbb), tehát volt időnk összemelegedni :)

Benti kutyus,törpe uszkár.A fekhelyére ráraktam egy szennyes pólóm,hogy szokja a szagom,azon aludt.Első napokban kézből etettem,de úgy,hogy nem néztem a szemébe,mert akkor elkapta a fejét.

A 3.napon már nem félt és játszott is,ha kicsit erősebben harapott szisszentettem,azonnal abbahagyta.Egyszer szóltam rá,hogy a szobába nem pisilhet,többet nem is csinálta,csak az előszobába,amíg meg nem kapta az oltásait és le lehetett vinni.Nagyon okos a rezdüléseket is értette.

Az ugatás meg?1 éves elmúlt már,mire először ugatott:).

Szia!

Most épp második napomat töltöm a kutyámmal. 3 éves Westi kislány. Eddig egy tenyésztőnél lakott aki az utóbbi fél évben nem nagyon tudott vele foglalkozni mert sajnos nagyon lebetegedett ezért adta el nekem a kutyust. Az alap dolgokat tudja, az elején foglalkozott vele, jártak kiállításra, megkapta a tenyészthető minősítést, 1x voltak kölykei aztán szép lassan leépült az illető és utána már szinte semmit nem tudott foglalkozni a kutyával.

Jó kutya egyébként, csendes, barátságos a gyerekemmel egyből összehaverkodott pedig eddig nem volt gyerekek közt. Szobatiszta, mindig jelez ha ki kell neki menni. Jó sokat kint vagyok vele az udvaron mert kertesben lakunk, tegnap szinte csak este jöttünk be egész nap kint voltunk olyan jó idő volt. Kicsit olyan mintha két személyisége lenne a kutyának: bent nagyon nyugis, bemegy a helyére, szépen fekszik, kint pedig felélénkül, játszik a macskával, szaladozik, pörög ezerrel mint egy kölyök kutya. A póráztól már elszokott kicsit úgyhogy még gyakorolunk kell és azért nem árt neki ha eljárunk kutyaiskolába, a hétvégén megyünk is. Közepes energia szintűnek mondanám egyenlőre, aztán majd meglátjuk mi lesz belőle ha megszokta az új környezetét. Minden esetre eddig meg vagyok elégedve vele, szerintem jól megleszünk.

nekem az első 2 hetet végigsírta a picikém, aztán megnyugodott, nagyon sokat szeretgetjük, olyan okos, h éppen csak beszéni nem tud.

nagyon szeretjük, anyukámmal vagyunk ketten, és teljesen el van kényeztetve,ő is nagyon szeret minket.

tacskó kislány másfél éves.

Az első napokban korán keltett és későn feküdtünk. Reggel együtt mentünk dolgozni, ami abból állt, hogy ölben bevittem az irodába, lefeküdt a párnájára, játszott egy picit, majd elaludt. Délben kaja, pisi és egyebek, majd pici játék és megint szunya, meló után haza és folytattuk egy babakutya napirendjét. Ebből állt az első hetünk.

A második hetet szabin töltöttem vele otthon és hozzászoktattam az egyedülléthez meg a kutyapelenkához.

Nem volt vele gond, imádnivaló plüsskutya volt (most, 2 évvel később még mindig imádnivaló, csak már közel sem pici).

Ma már elég zökkenőmentesen megy az életünk. Nagykutya, okos, szelíd. Igyekeztem minden helyzetre felkészíteni, amibe kerülhet, és persze minden alapvető tudást is igyekeztem/igyekszek megtanítani neki. Jön velem fesztiválokra, kirándulni, étterembe (ahová beengedik, ahová nem, oda meg én nem megyek), tűzijátékra, családlátogatásra.