Hány hónapos kora körül kéne elérni azt egy kiskutyánál, hogy szépen a gazdi mellett sétáljon?

Kedves kérdező, igen kevés infót adtál egy kimerítőbb és alaposabb válaszhoz. Aki kevés infóval is osztogatja a tanácsait, az rossz tanácsadó.

Azon kívül nem én vagyok a bunkó, hanem te vagy tiszteletlen.

A kutya ivaréretten lesz felnőtt, akár az ember. Akkor várható tőle fegyelmezettség, addig tanítani kell, ami azt jelenti, hogy nem mindig fogad szót.

De még ivaréretten is 1, 1,5 éves koráig kamasznak, illetve fiatal felnőttnek tekintendő, ami azt jelenti, hogy még próbálkozik azzal, hogy az akaratát érvényesítse.

Egy két éves kutya tekinthető minden szempontból fegyelmezettnek és várható el tőle ilyesmi, ha megfelelően van képezve.

De tanuld meg, hogy amilyen a kérdés, olyan lesz a válasz.

Ha kurta és odavetett, akkor ilyen válaszra is számíthatsz.

Abból, hogy nem írtál róla.

Abból, hogy a legfontosabb kérdésed, hogy miért nem sétál melletted szépen.

Egy kutya nem dísz és nem arra van, hogy díszes kísérője legyen az embernek.

Azon kívül, mivel azt kérdezted, hogy hány hónapos korában várható ilyesmi, még azt a konzekvenciát is levontam, hogy türelmetlen vagy.

Márpedig aki tanítani akar, annak türelmesnek kell lenni.

Mi lenne, ha az iskolában mindenkit egy átlag tanulóhoz viszonyítanának és nem önmagához? És nem utolsó sorban a tanártól is függ a haladás mértéke, mint ahogy a kutyánál a kiképzőjétől.

A kérdés úgy lenne többet mondó, ha azt is tudnánk, hogy első kutyád-e, illetve milyen tapasztalataid vannak kutyanevelésben.

Mert aki élőlényt tanít, annak magának is tanulnia kell és az is idő, azt sem lehet általánosítani, vagy meghatározni hónapokban, években.

venomancernek!

Tudom, nekem is terrierem van. Tudom, hogy nagyon okos. De hogy milyen önfejű és makacs, na az elképesztő. Ha megtalálod vele a közös hangot, elérheted, hogy kevesebb mint két hónap alatt megszerezze a munkavizsgát (nekünk sikerült). De az igazán makacs terrier... Na az más kérdés...

capsread, nem tudom, mennyi idős a kutyád és mennyi ideje van kutyád.

Én több mint húsz éve kutyázom aktívan. Most is két ebkém van. Városban lakom, de utcán soha nem megyünk póráz nélkül, pedig szófogadók, kutyasuliba járunk, az engedelmességi vizsgát tavasszal tesszük le.

Az előző két kuttyom szintén iskolázott volt, de velük sem voltam másként.

Az utcán bármi történhet. Egy nagy durranás, egy macska, egy agresszív kóbor eb, félős ember, bármi.

Kutyás ismerősöm járt úgy, hogy öreg kis uszkárjával sétált az utcán póráz nélkül. A kutyus elmúlt tíz éves és mindig a gazdi mellett sétált. Szembe jött velük egyszer egy részeg ürge és jókorát belerúgott a kiskutyába. Szegény, mikor földet ért rémületében eliramodott -- és az ismerősünk máig nem találta meg.

Évekig járhattok gond és következmény nélkül úgy, hogy nincs póráz - csak egyszer legyen gond, de akkor már nincs visszaút...

Az előző ebkémmel történt, hogy nyugodtan sétáltunk pórázon. Egy piros lámpánál mellénk ért egy nyolc éves forma kisfiú, az anyjával. A gyerek megkérdezte, hogy szabad-e megsimizni a kutyát. Mondtam, hogy nem. Kemény őrző-védő német juhász keverék volt, engedelmességi vizsgával. Erre a gyerek pimaszul visszakérdezett, hogy mi lesz ha mágis? És máris nyúlt a kutyám feje felé.

Ha nincs pórázon, akkor csuklóból leeszi a kezét a gyereknek. (Az anyja meg csak ott állt mellette, mint egy faszent és egy szót sem szólt a gyerekére)

Szóval mindenkinek jogában áll azt tenni amit akar, de a felelősséget is vállalnia kell, ha nem előrelátó.

Még valami.

A mi közelünkben sincs futtató, de jókora sétával mégis eljutunk egy távolabbira, sőt ha kell járműre is szállunk, hogy elérjünk egy még távolabbit is, hogy legyen hol kifárasztani.

Aztán hétvégeket lehet kirándulni, meg a kutyasuli is jó a kifárasztására. Bár igaz, a képzés idejére is kifuttatott kutya kell, ezért mi mindig egy- másfél órával előbb megyünk, hogy a suli területén/pályáján tudjam lefárasztani a képzés megkezdése előtt.

Szóval mindent meg lehet oldani, ha az ember nem a legkönnyebb megoldást akarja választani...

Kedves Oncognito!

Szerintem nem az a könnyebb megoldás, hogy autózunk egy kicsit, hogy egy ketrecben játszhasson a kutya. Autóval én is elérnék egy futtatót, kevesebb mint fél óra alatt, de ezt annyira nem szeretném.

A kutyám két és fél éves múlt. Már a sokadik kutyám, és sosincs vele gond. Sétánál rendszerint a fák között sétálgat, mivel én egy elég jól befüvesített környéken lakom. Ha járdaszegély közeli helyen vagyunk, rakok rá pórázt, bár elég egyszer megmutatni neki, hogy melyik a járda, nem megy le.

Csak azért merem elengedni, mert tudom, hogy soha nem harapna meg senkit, és soha nem menne le a járdáról (ha legurul a labdája is csak áll, és várja, hogy lemenjek érte), és csak megjegyzem, ha meg is ijed valamitől, stabilan behívható. Példának okáért, karácsonykor sétáltunk az utcán, és valahol ellőttek egy petárdát. Megijedt ugyan a kutyám, be is húzta fülét-farkát, én meg szóltam neki, hogy hozzám, erre visszajött, és folytathattuk a sétánkat tovább. Ja, és azt is tudom, hogy tudja pontosan a hazautat is, mert bárhonnan hazatalál, a "haza" szó hallatára.

Ha csak egy szemernyi kis kétségem lenne, hogy ha szólok neki, hogy behívásra visszajön-e, nem engedném el.

Ja, és a kóbor kutyák miatt sem aggódóm, mivel lány kutyám van, a kóbor ebeket max. megszaglászásra érdekli.

De azért köszönöm a féltő aggódásodat.

17:36: te tudod, a te kutyád, a te felelősséged.

Ez ilyen egyszerű.

Ja igen, csak egy megjegyzés! Reggel hatkor kelek, és elmegyünk a kutyámmal futni, Ez általában fél nyolcig tart. Utána elmegyek vele a munkahelyemre. Délben az egy órás ebédszünetben sétálunk. Négykor végzek, hazamegyünk, és utána lemegyünk labdázni. Nyolckor még egyszer lemegyünk, és sétálunk egy órát (persze labdázgatva).

Hétvégén biciklizünk egyet a hármashatárhegyen, meg megyünk kutyasuliba is, a többiekkel játszani. Szóval nem lenne gond a lefárasztással, de jó a séta póráz nélkül.