A romák tényleg tartanak a nagy kutyáktól?

Nekem az a tapasztalatom (márpedig közöttük élek sajnos, itt a sötét Borsodban), hogy tényleg tartanak a kutyáktól, nem csak a nagytól, a kicsitől is.

Nekem egy westiem van, egyszer amikor sétáltattam, jött szembe egy nagydarab, fuxos roma olyan tipikus "menő vagyok" járással, a háta mögött pedig eléggé lemaradva jött egy magyar vizsla, a kutyám jó barátja, ahogy meglátta a vizslát a kutyám, hirtelen megindult felé, a roma férfi pedig úgy hátrahőkölt, mintha minimum egy tigris lett volna, azt hitte felé tart a kutya. :)

Hát szerintem meg nem emberi faj függő a dolog.

Ha egy magyar igerli a kutyát akkor arra fog támadni, ha meg cigány akkor meg arra. Amúgy nem egyszer vettem észre, ( kutyámmal járok dolgozni )hogy buszon vagy villamoson amikor több fiatal ( magyar vagy cigány ) barát felszáll, akkor fel akarnak vágni egymás elött, és cuppognak meg ,, fogd meg csibészelnek" kutyámnak. Azt akarják elérni, hogy a kutya ugasson, meg nekik ugorjon, és egy jót röhögjenek, mert én majd úgy is vissza fogom, és kosár is van rajta.

Csak ugye azt már nem tudják, hogy kutyám azért marad bamba, mert egészen más szavakra lett tanítva, a másik meg, hogy tömegoszlató kosárral ha tényleg oda csap valakinek akkor lehet nagyobb kárt tud okozni mintha harapna. :-D

Nekem is az a tapasztalatom, hogy félnek a kutyáktól. Vidéken élek, labrador keverékem van, és sokszor kaptam már meg, hogy vérengző pofája van, hogy odakapott a kutya hogy nem mertek miatta bejönni az udvarra. Még aki azt mondja is, hogy sohasem volt baja egy kutyával sem, annak is remeg a lába, ha találkozik az enyémmel.

Én a magam részéről nem bánom ezt, és csak úgy mellékesen jegyzem ám meg, hogy a kutya nem idióta, megjegyzi, ki dobálta bottal, kővel, ki lőtte fenékbe feltüzesített vasdarabbal, ki ütötte meg annyira a fejét, hogy pukli nőtt tőle, ki locsolta le egy tál forró levessel, és ki rugdossa szándékosan focilabdával. Ha magyar tette volna, azt is utálná.

Nem gondolom, hogy a kutyámnak faji előítéletei volnának, inkább azt hiszem, (a fent említett jó memória mellett, természetesen)átveszi az én érzéseimet az emberek iránt. Amelyik ember mellett nyugodt vagyok, örülök neki, annak ő is örül, és amelyiktől rettegek, azt ugatni fogja.

Egyébként meg...akinek már az ükapja is lopással kereste a kenyérrevalót, annak már az ükapját is kergették a magyarok kutyái. A családi mesterséggel együtt a kutyáktól való félelmet is megörökölték.