Szerettek kiállításokra járni, mint versenyző?

én azt gondolom, hogy a kiállításokat is a helyén kell tudni kezelni.

nem szabad csak az alapján nézni egy kutyát, hogy hányszoros Ch, mert Mo-n sajnos a champion cím megszerzése KIZÁRÓLAG pénz és idő kérdése... az elért eredményeknél ritkán tüntetik fel, hogy hány kutyából lett első az övé, fajtához értő volt-e a bíró, vagy hogy mennyire volt komoly a konkurencia. mert sajnos az is ritkán fordul elő, hogy egy bíró visszatartja a címet, ha csak egyetlen csóri kis fajtájára messziről hasonlító kutyácskával neveztek éppen oda éppen aznap, még akkor is előfordul sajnos, hogy fajtagyőztes lesz. és akkor még nem is beszéltünk arról a jól ismert helyzetről, mikor a bíró a póráznak a másik felét nézi...

szóval szerintem nincs baj a kiállításokkal, kell a verseny, kell a konkurencia, kell a buli, de tudjuk a helyén kezelni. egy WDS győztes kutya még nem feltétlenül a világ legjobbja a fajtában, mivel csak kevés olyan szerencsés fajta van, amelyikhez világkiállításon fajtaszakértő bírót hívnak, általában allroundert kapunk (legalábbis az én fajtáim), azok pedig tudjuk milyen hatékonysággal szoktak bírálni... szal én a magam részéről egy európa, vagy világgyőztes kutyától sem szoktam elájulni - csak akkor, ha láttam a kutyát és tényleg olyan, hogy el lehet tőle alélni :)

plusz bizonyos fajtáknál már olyan szintre jutott a felkészítés, a grooming, hogy nem is a kutyák, hanem a kutyakozmetikusok és handlerek versenyéről szól az egész show.

mi általában jól megnézzük ki a bíró, ha kell, akkor akár sokszáz kilométert is utazunk hozzá (jó bíróhoz megéri messzire menni), ha pedig mégis "zsákbamacska", akkor eleve nem megyünk el érte az ország másik felébe, illetve igyekszünk csak bulinak felfogni az egészet. találkozunk ismerősökkel, szerzünk újakat, fotózgatunk, lángost eszünk, nézegetjük a kutyákat, szakmázunk, jól érezzük magunkat.

a válasz tehát igen, szeretek kiállításra járni.