Vélemények a kaukázusi juhászkutyáról?

1. Szép kutya, sőt gyönyörű.

2. Két esetet tudok, amikor a saját gazdáját megharapta...

Nagyon sokat eszik, de a világ legédesebb, leghűségesebb, legokosabb társa. Mi kutyunk most 6 hónapos, még semmit nem tett tönkre,tyúkjainkkal, macskáinkkal is barátságos. Nyugodt.

Tudok ajánlani kenelt, ahol nagyon jó kis alomból választhatsz. (törzskönyv nélkül)

Nekünk is volt egy kaukázusi juhászunk, 13 évig élt.

Okosak, remek házőrzők, intelligensek, hatalmasak és gyönyörűek.

Igen akaratosak, önfejűek, tehát kell a nevelés és a következetesség.

A miénk egyáltalán nem evett sokat, de a kölyökkutyák általában sokat esznek.

Sajnos láncon kellett tartanunk egy időben ,de egyáltalán nem vadult meg és nem lett agresszív.

Sosem harapott meg minket!

Játékos, barátságos (a gazdáival!). Szereti a gyerekeket.

Még egy fontos dolog a kaukkal kapcsolatban.

Mindent megjegyeznek, és nem viccelek! Kiskorában egyszer papám részegen seprűnyéllel verte meg a kutyát. Soha többé nem fogadott el tőle semmit lehetett az a kedvenc étele, akkor sem, és mindig szemmel tartotta, főleg ha mi is ott voltunk, ha úgy vélte "fenyeget" minket, akkor morgott, vicsorgott rá.

ha sose volt még ilyened, akkor jól gondold meg...

nagy testű, hatalmas erejű, erős akaratú fajta. a 2m-es kerítést lazán ugorja, a dróthálót ha egyszer felfedezte hogyan lehet felfeszíteni, akkor onnantól kezdve seperc alatt felnyitja, lövészárkokat gyárt a kertbe, és nagyon nehéz lefárasztani - legalábbis az enyémet.

jellemzően "emberesek" és "kutyáznak", falkában sajnos ritkán lehet őket tartani. gyakorlatilag totális dominanciával jönnek a világra, a kauval az élet arról szól, hogy ezt a dominanciáját a megfelelő szinten tartsuk, rendszeresen bepróbálkoznak (nem kell komolyra gondolni, nem támadtak rám még soha, de a hierarchiát próbálják a maguk irányába csúsztatni).

a területüket keményen védik - de figyelem! a területük nem korlátozódik a kertre... amit annak éreznek, azt sajátjukként védik. és ha teszem azt kikötöm egy fához a mező közepén, akkor az a fa és a hozzá tartozó 10m-es körzet fél óra múlva már az ő területe lesz... és ugyanúgy védeni fogja. a gondolkodása is territoriális alapú, a saját területén teljesen máshogy viselkedik, mint semleges területen. utóbbin sokkal több mindent eltűr idegennek pl, amit a saját területén már nem feltétlenül.

a korai szocializációja nagyon fontos, de még így is meg kell barátkozni a gondolattal, hogy nem biztos, hogy felnőtt korában szeretni fogja a többi kutyát, és az embereket.

a jószágot, amihez kölyökként hozzászokik, nem bántja. a családdal, ismerősökkel rangsorol. egy-két embert ismer el feljebbvalójának, a többiekkel már más viszonyban van, de mindig pontosan jegyzi, hogy kinél meddig mehet el. nálunk pl. szereti a kaum szüleimet is, beengedi őket, sose bántaná egyiküket sem, de érezteti velük úton-útfélen, hogy ők amolyan "futottak még kategória", fellöki őket, nem engedi őket előre a teraszon, kilopja az ételt a kezükből... az ilyesmit velünk nem meri megjátszani, de mivel ősök sose szóltak rá (pedig mondtam nekik, hogy ne hagyják magukat :/), ezért pofátlanul visszaél a helyzetével.

a tanításuk nehézkes, nekem ugyan BH vizsgás volt az előző kaum és a mostanival is meg fogom csinálni, de teljesen más a gondolkodásuk ebben is. eleve lassabban reagálnak, a munkakedvük nem a megfelelni akarásra, hanem az üzletre (jutalomfalat) épül, és lényegesen kevésbé bírják a monotonitást, mint a juhászkutyák. ráadásul amit megtanul itthon (mint írtam, territoriális gondolkodás), azt ismeretlen terepen nem biztos, hogy ugyanúgy meg fogja csinálni. a zsákmányosság meg nem, vagy alig jellemző csak rájuk. ismerek egy-egy kaut, aki labdázik, de ezek ritka madarak, általában kölyökkorban szórakoznak vele, aztán elhagyják.

én senkit nem szoktam bíztatni kaukázusi vásárlásra, inkább lebeszélem róla az embereket, nagyon nem egyszerű velük. sok kompromisszummal jár, és ha kifogsz egy olyat, mint a miénk, akkor lesz pár álmatlan éjszakád... :D sikerült egy ritka kártékony kutyát kifognunk, másfél évesen is rág, ás, és napi sok kilométer lefutása után is (úszással kombinálva) pezseg benne az életkedv. a kerítésünket pedig egy börtön is megirigyelné.

egyébként pedig nem fogyasztanak sokat, nem tudom miért írta aki írta. a 60kg körüli kaum annyit eszik, mint a 35kg-os juhászkutyám. nagyon jól hasznosítanak.