Melyik kutya a legjobb lakásba?

Ember, még te vagy felháborodva? Ne legyél már ostoba hülye gyerek, hogy mondhatod azt egy érző élőlényre, hogy unod?

Vagy nem tudsz fogalmazni, vagy nincs szíved.

Mondd azt, hogy szeretnél egy nagytestű kutyát, mert nagyon vonz, hogy nagy, méltóságteljes, stb.

Na de az, hogy unod? Az a kutya él, érez, ragaszkodik. Azért, mert kicsi... áhhh... én nem is értelek.

Ha szeretünk valakit, úgy szeretjük, ahogy van.

Részben értem amit mondasz az úgymond "unásról", de nagyon félreérthetően fogalmaztál, ezért kaptad ezeket a válaszokat. Viszont hidd el, mindenki segíteni akart. Valójában akkor nem "unod a kutyádat", hanem az a baj, hogy édesanyádnak van egy kistestű kutyája, és te is szeretnél egyet, egy sajátot, de egy nagytestűt. Ezt én megértem, kamaszkoromban majd meghaltam, hogy legyen egy német juhászom. Én több mint tíz évet vártam rá, és amikor egyedül éltem, dolgoztam és megengedhettem magamnak, akkor lett csak. És most már azt mondom, hogy nem lett volna jó ötlet a szüleim házában, jobb így. De mondom, teljesen megértelek.

De azt azért mondom, hogy ne azért akarj nagytestű kutyát, mert a barátnőidnek az van. Iszonyú sok gond van egy kutyával. Kis kutya kis gond, nagy kutya nagy gond :-)

Elmondom én miért választottam nagytestű kutyát:

Mert jól meg lehet ölelgetni, és igazi partner, barát. Személyként tekint rá az ember, még az is aki nem szereti a kutyákat.

Lehet munkakutyázni, versenyezni.

Jól bírja a gyűrődést, legyalogol velem 30 kilométert ha kell.

Tudja húzni a szánkót! :-)))

Szeretem, ahogy megy mellettem, és a fejére tudom tenni a kezem :-)))

Emiatt viszont valószínűleg semmiképpen nem választanék következő kutyának nagytestűt (bár egyelőre gondolni sem merek rá hogy egyszer nem lesz velem az ebem):

A legfontosabb: nem tudom felemelni! Én egy kicsi nő vagyok, a kutyám majdnem akkora mint én. Amikor egyszer altatásban volt, nem tudtam hazavinni egyedül. Nem tudtam kivenni az autóból, otthon nem tudtam odébb tenni az ágyával. Akkor nagyon sokat gondolkoztam ezen, hogy ha majd öreg lesz, és esetleg nem tud járni, vagy megsérül, akkor nem fogok tudni segíteni neki, nem tudom felkapni, betenni az autóba és szaladni az orvoshoz. Ez nagyon nem tetszik.

A másik, ami engem nem annyira zavar, de szerintem van aki megőrülne tőle: nagyobb az egész teste, a szőre is több, és nyáron annyit vedlik, hogy nem győzöl takarítani.

Ami még: Sok helyre nem jöhet velem. Pl. nem merek vele mozgólépcsőzni, mert nem tudom felemelni, ráállni pedig nem engedem. Nem tudom bevinni magammal mindenhova, ahova megyek, pl. kisebb boltba és a bolt elé soha nem kötném ki.

Nekem a legnagyobb kutya, amit reálisnak tartok egy belga juhász.

Mondok néhány fajtát, ami nagy, és jó ötlet lenne:

Labrador, golden, ők tündérek. Vizslák, ha vállalod hogy jól megfuttatod, ők igazi párnakutyák. Belga, de a rövid szőrű kemény munkakutya.

Néhány közepes és kicsi okos, édes fajta:

közép schnautzer, spániel!!, mudi (ugatósabb), pumi (ugatós ő is), uszkár: az egyik legokosabb kutya, mindenféle méretben van, nagyon édes, és nem muszáj formára nyírni. Sheltie.

És főleg mindenféle aranyszívű keverékek a menhelyről

Nagy kutyára, ha jól akarod tartani, számolj legalább 12-15 ezer forintot havonta: táp, kutyasuli, stb. Kölyökkorukban, amikor még gyakrabban betegek, akkor ez sokkal több is lehet. Az én kutyám havonta 35 ezres számlákat csinált az első fél évben, mert sajnos sokat volt beteg.

Ha egy nagykutyás ismerősödnek kutyaszitterre van szüksége mondjuk egy nyaralás alatt, ajánlkozz és próbáld meg. Akkor látni fogod, hogy neked való-e. Sok szerencsét, és ne szomorkodj, egyszer mindenkinek lesz kutyája :-)))

Az előző vagyok.

Még egy dolog, ami miatt mindenkinek azt mondom, hogy ezerszer gondolja meg a nagytestű kutya tartását:

Nagy kutyával MUSZÁJ nagyon komolyan venni a kutyaiskolát, a képzést. Különben egyszerűen nem fogod tudni sétáltatni. Képzeld el, hogy milyen az, amikor egy negyven kilós kutya elkezd húzni az utcán az autók alá, mert ott futott egy macska. Esélytelen vagy. Egy kis kutyánál erősebb vagy, egyszerűen fogod a pórázt és kész. (Persze őket is kellene tanítani, de úgy látom ezt sokan elbliccelik.)

A kutyakiképzés pedig nagyon sok idő. Akár napi több óra az első időkben. Egy nagytestű kutya már fél évesen húsz kiló lehet. Akkor már nem fogsz vele bírni, és akkor még nagyon idétlen. Ha erre nem tudsz időt szánni, akkor nagyon nem ajánlom, mert akkor lesz láncos kerti kutya belőlük.....

Ami a legjobb ajánlatom: ugorj be egy közeli kutyasuliba, és kérdezősködj, hogy mit ajánlanak neked. És nagyon komolyan gondold végig, hogy mit tudsz vállalni.

Sok szerencsét!