A kaukázusi medvelölő kutyákról mit lehet tudni?

az merész, hogy csak úgy bevállaltatok két kutyát is ebből a kemény fajtából anélkül, hogy tudnátok róla bármit is...

kemény kézzel kell nevelni, erősen domináns hajlamúak, időben rendezni kell a rangsort, és folyamatosan figyelni rá, hogy fenn is tartsuk, mert időről időre bepróbálkozhatnak. az egymással való viszonyuk remélhetőleg jó lesz, de sajnos a szukák eléggé sárkány természetűek, lehetséges, hogy felnőtt korukban nem fogják megtűrni egymást és szeparálnotok kell...

a kerítés jó, ha magas és erős. a dróthálót ha egyszer megtanulták hogyan kell szétfeszíteni, akkor utána pillanatok alatt kinyitják... a területüket nagyon keményen őrzik, és nem igazán tartják tiszteletben a telekkönyvi határokat... magáénak érezheti még bőven az utcafrontot és a fél utcát is, és ennek fényében őrzi, ahogy tudja. nálunk a két méteres kőfalat simán ugrotta a kutya, az vált csak be, hogy egy méternyi betonhálót 45°-ban befelé hajlítottunk, mint a börtönkerítésnél, ezen nem tud kiugrani. szeretik a kertet felásni :) főleg nyáron, melegben, jó nagy lövészárkokat tudnak gyártani. megtanulják, hogy melyik családtaghoz hogyan kell viszonyulni, hogy ki-mit enged meg nekik. konkrét példa: nincs olyan, hogy én megtanítom a kutyát, hogy ne ugráljon fel - olyan van, hogy arra megtanítom, hogy RÁM ne ugráljon fel. ahhoz, hogy anyósomra se ugráljon, ahhoz az anyósnak kell ezt megtanítani neki. megtanulják, hogy ki az, aki a házhoz tartozik, ki az aki bejöhet az udvarba és ki az, aki csak a szomszéd udvarban szokott flangálni, és ha felborul a rendszer akkor azonnal cselekszik (pl a szomszéd néninek, akit míg a saját udvarában volt sose ugatott meg, ha átjön látogatóba, akkor simán nekiesik). kutyasuliba érdemes járni vele, de inkább csak alapvető engedelmességet tanulni, szocializálni őket, az őrző-védőzést nem ajánlom. ezek a kutyák teljesen másfajta módon támadnak, mint a klasszikus őrző-védő fajták, és kevés olyan kiképző van, aki ért hozzájuk, és aki meg nem, az sokkal több kárt okoz, mint hasznot. ezek a kutyák úgyis maguktól fogják őrizni a házat, különösebben nem kell rá őket tanítani.

a kölyöknevelésnél arra kell figyelni, hogy ne hízzanak el a kiskutyák, az a jó, ha lassan és kiegyensúlyozottan fejlődnek, nem pedig rohamtempóban. én hússal neveltem fel a kutyámat, plusz kapott hozzá zsíros rizst, luposant (izületvédő), immunovetet, kefírt, joghurtot. először még napi háromszor-négyszer esznek, aztán szépen lassan lehet csökkenteni olyan 5-6 hónapos korukban kettőre. valamilyen zöldkagyló kivonatot mindenképpen érdemes adni nekik, mert a csontrendszerük arányaiban nagyon nagyra nő, és nagyon gyorsan, és ha egyszer elszúródott, akkor egy életre úgy marad szegény kutya...

a nagy testtömegük ellenére nagyon jól hasznosítják a tápanyagokat! nem kell olyan veszélyesen sokat adni nekik enni, mint az emberek gondolják. felnőtt korban sem vagyok híve a kövéren tartásnak, nincs szüksége ezeknek a kutyáknak még "fókazsírra" sem télre, hisz elég vaskos bundájuk van.

hirtelen ennyi jutott eszembe, ha van még kérdés, akkor írj nyugodtan.

Az egyik barátnőmnek van egy ilyen kutyája. Fogalmam sincs, hány éves, de hatalmas. Múltkor behívott magukhoz, de általában a kutyát fel szokták zárni az erkélyre, most még sem történt meg. Egyből beparáztam, próbáltam, hogy a kezemet ne érje el. De nem volt agresszív, sőt nem is ugrált rám, csak követett. Aztán a barátnőm valahogy bent felejtette a kulcsát, beugrott hátulról (mert a hátsóajtó mindig nyitva van) és addig kint hagyott egyedül a kutyával, míg elől ki nem nyitotta az ajtót. Kicsit féltem, de nem csinált semmit, csak állt mellettem, nem is nyalogatott, meg semmi. Aztán már volt bátorságom megsimogatni. Barátnőm kiengedte a két palotapincsijét, azokra viszont morgott, mert ugattak és valószínű, hogy meg akarta mutatni, ki a falkavezér, de nem ment nekik meg semmi. Véletlenül megütöttem a kutyát (a kaukázusit) a táskámmal, de nem csinált semmit.

Szerintem nagyon nyugodt fajta, de képes lenne megvédeni, hogy a veszélyt lát.