Az is állatkínzás, ha egy udvarban 2 fa törzse között 2m magasan ki van feszítve egy drót és rajta a lánc, a másik végére pedig a kutya van kötve?

Lakásban lakom, 60nm-en. Van egy labradorom, és egy kangalom. Naponta minimum 4 egész órát szánok arra, hogy elmenjünk a közeli erdőbe futni, labdázni, frizbizni. E közben a goldennek még 1 óra szellemi munka, trükköket tanulunk, meg egy kis dog dancinget. Hétvégén egész napos túrákat szervezünk több kutyás ismerőssel, úszással, hegyekkel együtt. Ja, és ehhez jön még a napi reggeli, késő esti séta, 10-15 perc. Lévén a kutya falkaállat, hiába van akkora helyen, mint az előttem szóló írta, ha egyedül van, egész nap unatkozik, nem fog önmagát kiképezni, nem fog játszani magával. Ha ketten vannak, az már jobb eset, de az én kutyáim, ha kertes házba költöznék is a házban akarnának lenni. Ha a kutyának meg van tanítva, hogy ne menjen el, akkor nem megy el. Ez olyan, minthogy ha leejtek valami kaját, azt nem eszik meg, hozzá sem nyúlnak, maximum ránéznek. Tudják jól, hogy nem szabad. Ha egy kutya el akar szökni, az csak a gazdát minősíti. Ha tüzelési időszak van, akkor más, hogy szökni próbál, azért kell ivartalanítani. Ez más téma, de aki nem akar tenyészteni komolyan tenyészteni, annak fölösleges, hogy ivaros legyen a kutyája. És senki ne mondja nekem, hogy egy NORMÁLISAN lakásban tartott kutyánál, aki jól szocializált, bensőséges kapcsolata van a gazdájával, és ki van elégítve a mozgásigénye, jobban él egy 300nm-en szabadon levő kutya, akit le se tojnak, csak ott van.

Válaszolva a kérdésre: szerintem nem kínzás, de kellemetlen a kutyának, de még mindig jobb így élnie, mint az utcán.