Mire készüljek fel egy kölyökkutya érkezésekor?

Azért mert más a tapasztalatod, nem biztos hogy én vagyok hülye. :))

Életemben összesen 2 kutyám volt, aki megkóstolta a szart. Az egyik leszokott róla, a másik ma is eszi, ha nem szólok rá. 21 kutyát neveltem fel.

Ja, és még egyszer a tibetim beszállt a kocsiba egy lócitrommal a szájában.

Minél közelebb hozzád, annál jobb. Mondjuk az ágyad mellett, ha meg tudod oldani, legalább az első éjszakákon, hogy meg tudd nyugtatni, amikor sír. Az első pár éjszaka szinte mindig sírnak a kutyakölykök. (Az enyém csak akkor hallgatott el, mikor sikerült észrevétlenül felmásznia az ágyamra...) Idővel aztán fokozatosan kiszoktathatod, amikor már nem feszül annyira a láthatatlan köldökzsinór.

Az első napokban tölts vele minél több időt. Érdemes úgy időzíteni, hogy pl. egy hétvégét rászánhass a beszoktatásra, mert ha délután elhozod, estig rájön, hogy te vagy a Gazdi, aztán eltűnsz 8 órára suliba/dolgozni, az nem fog jólesni neki.

Az eszközigény tényleg kicsi. Fekhely, tálka, nyakörv (bár úgyis kinövi), póráz, jó minőségű, kölyköknek való táp. Fölösleges hetvenhétféle gumi rágókát venni, úgyis a mamuszodat fogja magáénak vallani. Szintén nem kötelező drága jutalomfalatból bevásárolni, a sajt meg virsli tökéletes. Az enyém pl. a kenyérhéjért menne tűzbe...

A séta az első hónapokban még nem pálya, de érdemes félretenni a kiflizacskókat a kutyagumi összegyűjtéséhez. A szagtalanító folttisztító valóban hasznos, de nekem a sima Vanish is elég jól bevált. Mire felnő a kölyökkutyád, legalább kipucolod a szőnyegedet. :)

A kutyákban az a szép, hogy nem teszi őket boldoggá a tappancsmintás, meghosszabbítható póráz és húszezres kosár, ugyanolyan jót tudnak aludni a régi pulóvereden, és egy sima szíjpóráz ugyanúgy elég, hogy kimenjetek az erdőig, ahol rohangálhat. Készülj inkább nagy-nagy szeretettel és sok türelemmel!