Mi legyen a jutalomfalattal?

Vagy az a megoldás, amit Alexandra ír, hogy ritkítod a gyakorlásokat, vagy amit én, hogy csak kézből kap enni és csak tápot. Amúgy pont azt írtam, amin problémázol, hogy igen, eleinte majd tojik a fejedre, hiszen nincs nálad virsli. Nem baj, az a kaja kimaradt. Megpróbálod a következő alkalommal. Ha nem, hát nem. Akkor majd este. Este se kell a táp, majd reggel. Közben a kutya egyre éhesebb, mert ugyebár nem evett semmit egy napja. Nagynehezen elfogad egy falatot. Utána megint nem. Másnap délben már három falatot is elfogad, mert rájön, hogy nem poén éhenhalni és egész fincsi az a táp. Próbáld ki magadon egy olyan kajával, amit nem szeretsz és nem szoktál megenni. Két nap koplalás után vedd elő azt a kaját és meglátod, hogy milyen jól fog esni, felzabálod az utolsó falatig!

Amúgy meg a behívást se kell vele feltétlenül 100x gyakorolni egy nap, főleg nem egy kölyökkel. Séta közben ha okod van rá, behívod. Ez max. 1-2 alkalom.

Ami nekünk bejött:

A szeletelt virslit, kutyaszalámit...összekeverem a táppal, hagyom kicsit állni és így a táp is átveszi annak az illatát és a kutya sokkal szívesebben eszi. Én a reggelit vagy a vacsoráját (néha mindkettőt) szoktam feladathoz kötni (akkor megyünk el egy 1-2-3órás sétára, játékra és tanulunk) és igaz, hogy elfogadja a tápot simán is jutalomfalatnak, de ha valami sokkal izgalmasabb történik akkor azzal nem tudom elvonni a figyelmét, de a virslivel, párizsivel meg a kutyaszalámival és az így illatozó táppal sok esetben igen.

Nekünk a suliban kifejezett gyakorlásra kb napi fél órát mondtak 5-10perces időszakokra felosztva, de a behívást és a láb melletti sétát (most tanuljuk) valamint a séta közben a kerítés mellett vicsorgó kutyák figyelmen kívül hagyását én ebbe nem számolom bele. Az a 30perc meg tökéletesen elég az ül, fekszik...gyakorlására és új trükkök tanítására.