Hogy értik azt, hogy első kutyának nem jó egy fajta?

Elsőkutyásnak az az embert modjuk, akire még nem volt kutya bízva. Nem érti a "kutyák nyelvét", nem tanulta még meg hogyan kommunikáljon a kutyákkal, hogyan kezeljen egy dominánsabb kutyát, mit csináljon az aggresszióval, hogyan nevelje. Ezeknek az embereknek egyszerűbb egy szófogadóbb, könnyebben nevelhető kutyával kezdeni.

Elolvasnak sok könyvet, elmennek kutyaiskolába, megtanulják hogyan neveljék a kutyát.

Valljuk be egy kutya veszélyes is lehete olyan kezekben, ahol nem tudnak bánni vele.

És és szófogadatlan, neveletlen kutya megkeserítheti a gazdája életét, ha szétszed mindent, elrohangál, esetleg odakapdos a gazdájához. En se neki, se a kutyának nem jó, konfliktusokkal teli élet.

Ezért mondjuk, hogy vannak fajták amelyekkel nem olyan egyszerű elkezdeni a kutyás létet.

Azért mondjuk ezt, mert általában ezek a fajták keményebbek, önfejűbbek, tapasztalt gazdát igényelnek, aki ismeri a kiképzés, nevelés minden csínját, bínját. Nem lehet könnyen túljárni az eszén, következetes, erős kezű ember.

És igen is nem való minden fajta minden embernek. Az ilyen hozzáállásból fakadóan van annyi kóbor kutya, mert nem bírnak a kutyával és inkább utcára rakják. És persze a kutyatámadások hátterében is ilyen okok állnak.

Szóval nem gonoszságból, hanem segíteni akarásból mondjuk, h első kutyásnak nem való ez vagy az a fajta.

Fején találtad a szöget, ez így van.

"szerintem tök mindegy, milyen kutyát vesz valaki, meg hányadiknak úgy is el lehet rontani mindet, attól, hogy volt egy könnyen kezelhetője, még nem lesz nagy szakértő. Esetleg utána még csodálkozik is, hogy nahát ezzel nem megy úgy."

Olyan kutyát kell venni ami a saját egyéniségéhez és lehetőségeihez passzol. Amikor fajtatiszta kutyát vásárol, komoly szakirodalom áll rendelkezésére a fajtáról, ami nagy segítségére lehet.Számíthat a tenyésztő, vagy a Fajta Klub segítségére is. Ha beszél idegen nyelvet, itt a net-en is sok segítséget talál.

Felesleges riogatni az embereket fajtákkal, tudatlanul.Hiszen a legtöbb ember olyan fajtáról is nyilatkozik, amit csak hallomásból ismer.

Szerintem is mindegy, hogy milyen kutyát vásárol valaki első kutyának, mert attól, hogy valakinek már az 5. kutyája van, még nem biztos, hogy ért a nyelvükön... (van a lakótelepünkön olyan kutyás, akinek már 2.-3. kutyája van, de nagyon neveletlen, még az "ül" parancsot sem tudja, és van olyan is, akinek első kutyája van, de már póráz nélkül is lehet sétáltatni, 10 hónaposan, mert a gazdi utánaolvasott, kiképzőktől tanácsot kért stb., hogy hogyan képezze a kutyust. Pedig neki sem egy egyszerű kutyussal van dolga! :D) Ráadásul ha valaki fajtatiszta kutyust vesz, akkor megvan a jellembeli leírása is, és tudja, hogy az adott fajtát mivel lehet leginkább rávenni a feladatok végrehajtására.

Egyébként egyedül azt nem tanácsolom ilyenkor, hogy menhelyi felnőttet, esetleg keverék felnőttet válasszanak (menhelyről). Mert szerintem nekik lehetnek olyan berögzült rossz szokásaik, félelmeik stb, amit tényleg csak egy igazán lelkes kutyatartó vehet észre, érthet meg, "javíthat" ki. Persze itt is adódhatnak kivételek...

Nekem már volt dolgom kutyákkal, mégis mindenki óvaintett a Jack Russel terriertől.

Dehát amilyen önfejű vagyok, mégis ezt a fajtát választottam (hála istennek). Nagyon jól tudjuk kezelni egymást. Szerintem ez csak odafigyelés kérdése. Ha valaki elhatározza, hogy kutyát szeretne, aztán eldönti, hogy milyen legyen, netalán még utána is olvas, akkor nem lehet gond.

Én mondjuk testsúlyra korlátoznám.

A múltkor egy 40 kilós spiné nem tudta visszafogni a nápolyi masztiff kutyáját és a jószág felborított egy kissrácot. Nem lett nagyobb baj, de én azért leüvöltöttem a fejét. Miért nem pincsit tart? Ahoz nem kell kondi.