Leírnátok a kölyökkutyás sztoritokat, tapasztalataitokat?

jhaj a kölyökkor mindig olyan jó visszagondolni rá hogy milyen pici volt :)

Nekem a legszebb pillanat kölyökkorából mikor hazahoztuk,leraktam a parkettára és pici gombolyagként már futott oda hozzám farokcsóválva,örvendve,és olyan jól esett hogy első pillanattól szeret engem :)) Ez tudom elég gyatra de nekem ez volt a legszebb:) Egyik legvicesebb meg elmentünk itthonról Lüszi akkor volt 3 hónapos nagyon picike:) Aztán hazajöttünk mondom hol a kutya,mi a francért nem jön elénk??? Hát nem tudott a drága leugrani az ágyról,elvoltunk 3-4 órát ő addig ott fent volt az ágyon,mikor megjöttünk a szélén sírt és farokcsóvált nekünk boldogan,mondanom se kell az egész ágy tiszta pisi-kaki :)) de nem tudtam haragudni rá nem az ő hibája volt,annyira sajnáltam :)) Meg a kölyökkori rosszaságok persze. Mikor kiborítottam a pörköltet egy zacskóba konyhába,még nem voltam hozzászokva a csínytevésekhez,erre meg a bolond belemászott a zacskóba,és úgy tipegett be a nagyszobába hogy az egész kutya fejtől farokig csak pörköltből állt:)) Aztán hiába volt ilyen cuki kölyök,kikúrtak minket albérletből mert nem mondtuk meg hogy kutyánk van:))) Azt mondta nő vagy a kutya vagy fel is út le is út :) Persze hogy az utat választottuk kerestünk olyan albérletet ahol megtűrik a kutyát,szomszédok is szeretik és azóta is itt élünk:) Lülüke most lesz már 2 éves júniusban:) Olyan gyorsan felnőnek én még úgy élveztem volna még a kölyökkort xd Néha úgy babáznék minden :)) De majd lesz még kutyám,csak nem albérletbe az ziher:)

két kis németjuhászunk van. kint szereltük az autót, szerszámkészlet mellettünk, majd egyik pillanatróla a másikra sehol, már el is ásták....

nehéz elmondani milyen, mert mindennap történik valami tanulságos, valami mulatságos, minden este megbeszéljük a párommal, hogy milyen arik voltak ma a kutyik...az biztos, hoyg az elején már nem szabad hagyni, hogy mindent megrágjanak. van mindkettőnek 2 saját játéka(1-1 labda és 1-1 fa darab), a többi amit látnak az a mi játékunk, mint pl: a hungarocel-szigetelés a falon, cipők, kinti fabútorok,csavarhúzók, kint száradó ruhák,magam keresztezett, létrehozott és nevelt hibrid rózsák a kertben stb...ezeket mind megrágták az elején... (házba nem jöhetnek, és nem is vagyok lakásban tartás híve, ha esetleg te se, akkor az elejétől következetesen nem szabad beengedni őket; kint a kazánházban is lehet nekik alvósarkot kialakítani és a kertben is van kutyaház)

Enyém most két éves Palotakutya. Mikor pici kölyök volt, annyira zabálni való volt. A legidétlenebb szokása az volt, hogy mindenre, mindenbe belefeküdt, ami lesett a földre, vagy én tettem le... Például télen kiesett a szekrényemből a sapkám, erre gyorsan odaszaladt és belefeküdt. :D Nagyon édes volt, vagy leesett egy zokni, két pillanat múlva már rajta ült.

Aztán volt, hogy a nagykutyám itatótálja kiszáradt (ez már nyáron) és a pici meg belekucorodott a tálba. :D A nagy meg egyik döbbenetből esett a másikba, hogy ő nem fér bele, és mégis mit keres egy kiskutya az itatótáljában, elkezdte az orrával toligálni a földön a tálat, benne a kiskutyával, aki halálosan élvezte, hogy mozgó jármű vált a tálból és ott nézelődött belőle... :D

Ami rossz volt, hogy szaporítótól mentettem őt, és hát eléggé "elbar*molták" a kicsit, mire hozzám került, például teljesen rászokott az ürülékevésre, ezt a mai napig nem tudtam kinevelni belőle sajnos, pedig kipróbáltam az összes módszer, tápváltások...stb.

És az első pár hónap elég nehéz volt, mert én felső emeleten lakom, sok lépcső, miegymás, a kiskutyának meg volt törött végtagja, úgyhogy mindenhova kézben kellett vinnem, közben gyógytorna... pff Elég fárasztó volt.

Meg vicces volt, hogy egyébként a családtagok tojtak rám mindig, de mikor kölyökkutya volt nálam, éjjel-nappal sündörgött valaki nálam, mindenkit oda evett a penész hozzám, mindenki kiskutyázni akart, nem csodálom, nagyon édes kölyök volt, most is nagyon édes. :D