Ez szeparációs szorongás lenne?

Bármelyik lehet, ennyiből nem lehet megmondani, mi a helyzet, bár én inkább irigységre tippelek, esetleg unatkozik.

Ha irigység, akkor nem tudok olyan megoldást, ami használhatna. Vagy megszokja, vagy nem :/ Persze mások még lehetnek okosabbak, megkérdezhetsz pár kiképzőt, hátha...

az.

a kutya számára ,elmegy a gazdi akiért aggódik.

megoldás : jan fennell : kutyapcszihológia .c . könyve.

letölthető a netről.

2-3 nap alatt kiolvasod.

és életed végéig símán használod.

olyan minta biciglizés .

szerintem is minden kutyásnak alapműként a kutya mellé kéne adni.

vagy követed a tanácsait,vagy nem .

a többi rajtad múlik,nem a kutyán.

ő kutya marad, te meg ?:)

Igazából szerintem sehogy. Ez nem rossz szokás, amiről le kéne nevelni, hanem egy helyzet, amit a kutya úgy értékel, hogy ő kevesebbet ér, mint a másik - akkor is, ha néha a másik van otthon hagyva. Az önbecsülésébe nem fér bele, hogy őt hanyagolják, míg a másikat nem. Valószínűleg ő a vezér kettejük között, de az is megeshet, hogy az egész családban főnöknek tekinti magát. Ha ez utóbbi az oka, akkor talán lehet kezdeni vele valamit, de egyébként nem tudom. Az ő privát sorrendjüket meg barbár módon lehet csak megváltoztatni, szóval tényleg tanácstalan vagyok, csak agyaltam kicsit, hogy mi lehet a gond...

Embereknél is előfordul ez a helyzet, csak nekik általában meg lehet magyarázni, hogy miről van szó, kutyáknak "kicsit" nehezebb. Próbálkozhatsz kutyás szakmai jellegű fórumokon, hátha van ott valaki, aki sikerrel kezelt már ilyen helyzetet, no meg jó pénzért felkereshetsz egy viselkedésterapeutát. Nem kamu szakma, beszéltem egy nővel, ő nagyon értett a témához, állatorvosként kezdte, és aztán minden mást megtanult, de ezt a tudást nem osztják olcsóért.

Nekem az a kérdésem lenne, hogy miért kell otthon hagyni a másik kutyust?

Olyan van, hogy az idős marad otthon, és a fiatallal mentek?