Bérházba milyen fajta kutyát ajánlotok? /palotapincsi kizárva/

Vagy tenyésztőtől válassz, és ő segít kiválasztani az életmódodnak leginkább megfelelő kölyköt, vagy menhelyről, ahol ismerik a kutyákat.

Szaporítóktól nem csak a fizikai és idegrendszeri borzasztó (és általában drágán kezelhető - ha kezelhető) betegségek miatt ne vegyél kutyát, hanem azért se, mert nem tudhatod, mit kapsz.

Vannak kölyöktesztek, azok segíthetnek megismerni a kutya karakterét, 10 napos és 6 hetes tesztek.

(A szaporító az, aki 10-20-40.000-ért adja a kutyáit és nincs kennelneve, valódi törzskönyvet sem ad, stb.)

Én azt tapasztalom, hogy tök mindegy, milyen fajtát választasz.

Vannak persze olyan fajták, akik között nagyobb eséllyel lesz olyan, akinek nem megfelelő az életmódod (vadászkutyák, mint a spániel, a retrieverek, a beagle, a tacskók, vagy nagytestű pásztorok, esetleg agarak,...), de én azt látom, hogy a társasági kutyáknak kikiáltottak között van a legtöbb problémás.

Mármint semmi baja a kutyáknak, tök normális mind, csak a gazda vár egy lusta, mindenkivel kedves alvógépet, választ egy mopszot, és kap egy ezerrel pörgő, dominanciától szanaszét feszülő IQ zsenit.

Rengeteg ilyen kutya-gazda párost ismerek.

És a legtöbben nem is szaporítótól vannak!

Szóval mindenképpen szánj több napot a leendő kutyád jellemének megismerésére, hogy el tudd dönteni, megfelel-e.

Egyébként meg a fajta tulajdonképpen tök mindegy, még a habitus sem számít, ha TE elég rugalmas és nyitott vagy ahhoz, hogy vedd a fáradságot és változtass az életmódodon, ha nem pont olyan kutyát fogsz ki, amilyenről álmodoztál...

És a kutyasulizást egy lakásban tartott kutyánál nem érdemes kispórolni. Főleg nem az életmódprogramok miatt, de rengeteg probléma lesz, amit a legtöbb gazda nem tud megoldani, max. szerencsétlenkedik egy sort, mert azt hiszi, hogy a földre nyomás vagy a póráz majd mindent megold. (Nem old meg semmit.:))

Tükörsulit javaslok mindenképpen, ezt már érdemes előre bekalkulálnod. (Csak akkor választanék másik sulit, ha a tükör módszer nem tetszik. Akkor ott van mondjuk az ALFA.)

Egyébként ne hidd el, amit itt írnak, a kutya nagyon is szeret a lakásban, házban lenni, a lényeg, hogy a gazdája mellett lehessen.

Akkor nem való lakásba (de kertbe és sehova máshova se), ha a gazdanem képes MEGFELELŐEN (nem csak üres séták) foglalkozni a kutyájával. Na akkor konkrétan meg is tudnak betegedni, szó szerint.

Reagálnék a 17-es válaszára, de természetesen szól a kérdezőnek is: elhiszem, hogy jól érzik magukat a lakásban, nekem is volt kutyám - kertes házban lakom - és bejött a lakásba, mert én ott voltam és velem akart lenni. De ha valami "ugatnivaló" jött arra, akkor spurizott kifelé. Akkor volt igazán boldog, ha mindketten kint voltunk. Abban igazad van, hogy ha mindent megteszel, ami kötelező a lakásban tartott kutyák jóléte érdekében, akkor nem ellenezhető. Én nem akartam kioktatni a kérdezőt, és hosszasan sorolni, hogy mit hogy tegyen, mert az a SZOMORÚ IGAZSÁG, HOGY FELESLEGES. Akinek van felelősségérzete az állattal szemben, az utánanéz és megteszi, amit kell, akinek nincs, annak meg HIÁBA MONDOD. Vannak borzasztó sanyarú sorsú kutyák azok között is, akiket a szabadban tartanak. Rettenetes még rágondolni is. De akkor is tartom magam ahhoz, hogy a kutyatartók 99%-a nem képes biztosítani a megfelelő körülményeket a lakásban a kutya számára. Ezért előnyös helyzetben van a kutya, akit akár a nap nagy részében hanyagolnak, de legalább kint van és érik ingerek az udvaron. A lakásban tartott kutyák nagy része egész nap a négy fal között van EGYEDÜL. Arról nem is beszélve, hogy az összes szomszéd utálja, ha a maga szórakoztatására ugatni kezd. Ez az egész történet nekem arra hajaz, hogy - jó esetben - a szülők fogják azt a kutyát lehordani pisilni-kakilni, hajnalban, hóban-fagyban, forróságban, úgyhogy jól meg kell gondolniuk, hogy mit "vesznek" arra a ballagásra.

Arról meg nem is beszélve, hogy tenyésztik ezt a sok kis vacak kutyát, a sok ember meg veszi tízezrekért divatból, mert de jól néz ki az a francia bulldog, közben meg tele van a menhely kidobott vagy szemét gazdáktól megmentett tündéri keverékekkel, akik ráadásul sokkal ellenállóbbak a betegségekkel szemben és nem kell császármetszéssel szüleszteni őket mint ezeket az agyontenyésztett genetikai hulladékokat.

Igenis lehet jól tartani kutyát lakásban!

Nekem törpe uszkárom van. Heti három napot jön velem dolgozni, két napon csak azért hagyom otthon hogy ne kapassam el nagyon. Napi MINIMUM 3 órát sétálunk vele így télen, nyáron ez még több lesz.

Otthon is foglalkozva van vele. Mivel a játékok nem kötik le, ezért leggyakrabban tanulunk valamit, ezt rettenetesen élvezi.

Tudom hogy mázlim van vele, hogy hordhatom a munkahelyemre, de ha ne jöhetne, akkor sem lenne lelkiismeret furdalásom. Amikor otthon van egész nap alszik csak (egyszer webkamerán keresztül figyeltem az eseményeket onnan tudom), utána meg szinte minden időmet vele töltöm. Jön velem iszogatni az ismerősökkel, át a barátaimhoz, családlátogatóba, mindenhova ahova törvényesen szabad vinni.

Én úgy gondolom nagyon jó dolga van a kutyámnak, még sokkal jobb is mint sok kertben élőnek.

[link]

Itt nézz körül, biztosan találsz egy cuki kutyát, akár kölyköt vagy felnőttet, de bemehetsz egy menhelyre is, ami a közeledben van. Mindenképp menhelyi kutyát ajánlok, mert több millióan vannak és ott segíteni is tudnak, hogy melyiknek milyen a jelleme. Fajtatisztát is kifoghatsz, van választék bőven.

Én sem oktattam ki szerintem, csak próbálom a "legalapabb" tanácsokkal ellátni, mert igenis sokan vannak, akik jót akarnak, csak nem tudnak semmit.

Az meg, hogy a te egy szem kutyád a kertben volt veled boldogabb, nem azt jelenti, hogy a lakásban boldogtalan, hanem valószínűbb, hogy te bent kevesebben foglalkoztál vele, mint a kertben. Ennyi.

És még mindig úgy gondolom, hogy a legtöbb lakásban tartott kutyának fényévekkel jobb dolga van, mert néhány extrém elborult esettől eltekintve minden gazda legalább napi 2x-3x viszi legalább egészségügyi sétára, de ilyenkor a többség legalább a parkba/futtatóba lemegy, ahol a kutyája fajtársakkal is játszhat.

Ez még mindig a minimum, amit egy kutya igényel, de ezerszer több annál, mint amikor valaki a kertben tartott kutyáját sétálni sem viszi, vagy csak nagy ritkán, mert a kertbe úgy is piszkíthat, max. majd felszedi utána, és elaltatja magát azzal a nonszensz gondolattal, hogy a kutya mozgásigényét egy kert megléte ki tudja elégíteni. (Ha ez igaz volna, nem lenne annyi kertet felásó, kukát kipakoló, kerítés mögött őrjöngő, farkát kergető, elszökő kutya.)

Nem beszélve arról, hogy lakásba azért elég ritka, hogy valaki csak őrzés céljából vesz kutyát, a kertes házaknál ez sokkal gyakoribb (sajnos).