Van sok haverom de egyiknek a társaságában sem érzem magam olyan jòl mint kutyáméban. Szerintetek ez normális?

neked legalább vannak barátaid :(

de egyébként semmi baj veled, nem kell egyszerre 20-30emberben feltétel nélkül megbízni. inkább te csinálod jól!!!

Az embernek szüksége van az emberek társaságára. Ezt kutyával helyettesíteni nem egészséges dolog. Meg kell találni az egészséges középutat.

Lehet, nem jó haveri kört választottál.

en is ugyanigy vagyok vele.

altalaban mindig a kutyamra gondolok,meg ha el is megyek otthonrol egy par orara.es mar alig varom hogy hazamenjek.amugy ahova tudom mindenhova viszem magammal.

imadom a nagytestu kutyakat,az elozo kutyam ilyen volt,viszont ebbol a szempontpol jobb hogy ilyen pici a mostani.

az emberek nem valtanak ki belolem ilyen erzekenyseget,imadom nezni meg akkor is ha csak alszik.nem beteges modon de mindent szeretek benne,es jo eggyutt lenni vele.vegul is az ember tarsa.a parom is ugyanigy van a kutyammal.

Sok ember társaságánál én is többre értékelem a kutyáimét, de azért akad jó néhány ember (nevezzük őket barátoknak:) ) akik társaságában jobban érzem magam mint a kutyáiméban.

Semmi gond nincs azzal, ha szereted a kutyád, de legyél nyitott új emberek társaságára. Egy két igazi barátra szüksége van az embernek. Járj kutyások közé, nem azt mondom, hogy ott tuti találni fogsz egy igazi barátot, de ott ott van a kutyád is, emberek is, könnyebben elegyedik az ember beszélgetésbe.

Nemtudom, én is így vagyok vele. Nincsenek mondjuk nagy barátaim, de a kutyám nélkül nem tudnék meglenni.

Sőt, a kutyám már szinte jobban törődik velem, mint a "párom" 7 éves kapcsolatban.

Ha jól bánok vele, egyszerűen hálás, nem akar mindíg egyre többet és többet. Igazi társ, hűséges, nem akar tőlem semmit csak hogy törődjek, játszak vele. Lehet én is rossz társaságban mozgok, de emberekben én ilyen őszinteséget és nyitottságot nem találtam, mint a kutyámban.