Voltatok hasonló helyzetben? Hogy lehet feloldani ezt a dolgot?

A kérdés részben kapcsolati, részben kutyás, de őszintén szólva szívesebben kérdezem itt, tőletek. A helyzet az, hogy lassan négy éve vagyunk együtt a párommal, el is jegyeztük egymást. Én nemsokára végzek az egyetemen, de egyelőre még a szüleimnél lakom (kertes ház). Úgy egy éve vettek egy kutyát (kinti-benti), de nem volt idejük vele eleget törődni, így gyakorlatilag az enyém lett, kábé fél évig jártam vele suliba heti kétszer, sétáltatni-tanítani is én szoktam, stb. Nem gondoltam volna korábban, hogy ez ennyire fontos nekem, de nagyon egymáshoz nőttünk a kuttyal, ezért számomra evidens lenne, hogy ahogy most elmegyek otthonról, jön velem ő is. A párom viszont nem szeretné, hogy lakásban kutyát tartsunk, szerinte túl sok alkalmazkodást igényel, stb. Sajnos képtelenség az ellenkezőjéről meggyőzni, próbált hónapokig rákapni erre a dologra, jött velem mindenféle programra, de csak arra jött rá, hogy ez őt egyáltalán nem érdekli, sőt. Így abszolút dilemma-helyzet van, nem szeretném a kutyámat a szüleimnél hagyni (mármint imádják, sok szempontból jó lenne neki itt, de nincs igazán idejük foglalkozni vele), de egy több éves, egyébként tök jó kapcsolatról sem szeretnék lemondani. Tény, hogy ha mondjuk úgy alakul, hogy viszem a kutyát (és a páromtól elbúcsúzom), akkor sokat lenne egyedül a lakásban, mert dolgozom+tanulok, de ha nem viszem, akkor meg max hétvégén vinnék el a szüleim egy jót szaladgálni és ők tuti nem kezdenének el klikkerezni vele és hasonlók. A másik oldal viszont, hogy nagyon megviselne, ha itt kéne hagynom, még ha jönnék is hetente többször hozzá. És nyilván a kutyát is, mert bár szereti a családot illetve itt van egy másik kutya is, akivel jóban van, de szétunná az agyát. Ráadásul valószínűleg a szüleim kint altatnák, csak nappal engednék a házba, miközben most itt alszik bent (bár csak mióta bejött a hideg). Voltatok már hasonló helyzetben? Mit gondoltok erről az egészről? Az elmúlt évben mindig igyekeztem jó gazdája lenni, még úgyis, hogy nem is én vagyok hivatalosan a gazdája, de ez az egész helyzet most nagyon rosszul érint.