Tudom hogy lerágott csont már, de minek egy olyan embernek kutya, aki kirakja a kertbe láncra ugatni?

Mert egy szívtelen féreg, akinek csak azért kell kutya, mert az biztosabb, mintha riasztót venne a ház falára.

Engem még az is kiakaszt, amit a munkahelyemen lévő kutyával művelnek az "emberek". Inkább kidobják az ebédjük maradékát, minthogy szerencsétlen éhező állatnak odaadják.

Régen minden háznál volt kutya, leginkább azért, hogy jelezzen, nem pedig hobbiból, társnak. Aki úgy nőtt fel, hogy a nagyiéknál és otthon, meg mindenhol máshol is volt kis vakarék hátul a kertben, vagy láncon, az lesz neki a természetes, így ha saját háztartása lesz, ő is így fogja tartani a kutyáját, mert mondjuk eszébe sem jut, hogy máshogy is lehet. Azért van neki, hogy "legyen", mert kutya, az "kell". Logika nincs benne, elfogadni nehéz, de ez van. Volt, hogy mentett yorkit akart néni befogadni úgy, hogy ólban tartotta volna, mert neki az a természetes, hogy a kutya kinn van az udvaron és az ólban alszik. Persze a maga módján szereti ő a jószágot, de le van egy kicsit maradva, mert ma már minden házban van csengő, lehet riasztót felszerelni, de számára a kutya helye még mindig odakinn van.

A másik eset szerintem az, hogy bár családi kedvencnek vesznek kutyát, de nevelés híján nem tudnak tőle megmaradni a házban, kinn a kertben meg ás, szökik és ezért kötik meg, aztán meg ugat a szerencsétlen, de azzal se tudnak mit kezdeni.