Ideiglenes befogadás? Nemrég hallottam a helyi állatmenhely ilyen lehetőséget hirdet.

Érzi az ember, hogy az az ő kutyája, vagy vár rá valahol egy Gazdi. A mostani idim már 3 hónapja van nálam, rengeteg meló volt vele, szinte tökéletes kutya lett, iszonyatosan ragaszkodós is, én is nagyon szeretem, de nem érzem, hogy én lennék az a nagybetűs Gazdi. Pedig minden adott lenne, de mégsem.

Ha meg véletlenül beleszerettek, kutyával is lehet albit találni csak nehezebb.

Próbálom látni a szép és jó dolgot az ideiglenes kutya befogadásban, de valahogy nem megy. Egy dolog mindig visszatart, az a kutya akit befogadsz és hónapokig vagy évekig nálad lesz, honnan fogja tudni, hogy nem Te vagy a gazdi? Neki ki magyarázza el, hogy egyszer majd vissza kell mennie a menhelyre vagy egy másik talán már igazi gazdihoz. Mert sokszor pl. csak télre keresnek "meleg otthont nekik".

Emberileg nagyon szép dolog a kutya ideiglenes befogadás, de az ő szempontjukból, olyan lehet, mintha még egyszer cserben hagynák. (Persze, valószínűleg fizikailag sokkal jobb helyre kerül mint a menhely, csak hát lelkileg vajon hogy éli meg....)

Nem kell a kutyának megértenie, ő azt fogja gondolni, hogy mostantól itt lakik, mert se a jövőn, se a múlton nem igazán filozofál. A menhelyes közmunkásról, aki a moslékot elé borítja is azt gondolja, hogy ő hozzá tartozik, csak ideiglenesben a körülmények kicsit jobbak.

Én mindig arra gondolok, amiokr elmegy egy kutya (rengeteg volt már), hogy az alapítvány csak olyan helyre adja ki (álalában külföldre), ahol milliószor jobb dolga lesz, mint nálam. Néha kicsit hiányoznak utána, de nem túlzottan. Ha sok kutya jön-megy (az a jó!), akkor az ember ehhez hozzászokik és nem alakul ki az az érzelmi kötődés, mint a sajátjával. Ha mégis, és igazán szeretné, akár meg is tarthatja.

Korábban egy menhellyel kapcsolatban volt tapasztalatom ilyen variációval is, amit te is írtál, hogy ők adják a kaját. Pár hónapig hozták, aztán meg le lettünk ejve, pedig mindig a legnehezebb (természetileg) kutyákat kaptuk. Erre is fel kell készülni, bár ideális esetben nem így történik.