Ti mit szerettek a kutyátokban? Miért szeretitek a kutyát? A cicát is szeretitek?

Az én kutyám olyan kis virgonc, hirtelen kutya, az egyik pillanatban nyugodtan fekszik és alvást tettet, aztán ha közel hajolok, akkor hirtelen felpattan és megnyalja az arcom vagy elkezd velem játszani. Imádom benne, h ennyi szeretet ad, h tényleg megbízhatok benne, h ő a társam, ha kiskoromban sírtam, akkor ő odajött megvigasztalni, szeretem hallgatni ahogy horkol, vagy amikor meglát egy macskát és az utolsó erejét összeszedve is megkergeti :D Mindig megnevettet, ha elviszem az orvoshoz és a fehér köpenyt meglátva hirtelen megrémül és hát szinte mindig be is pisil :D A tyúkoktól rettenetesen fél és rájöttem, h az embereket is csak azért ugatja meg, mert fél tőlük :D Egy kis husiért bármire képes és amióta macskám van, azóta ő is elmacskásodott és rendesen nyomja a fejét a kezem alá, h simogassam. Azon pedig rengeteget szoktam szórakozni, ha fekszik a helyén és semmit sem mozdít meg, csak a szemeit forgatja , de a farkát úgy mozgatja, h majdnem felszáll. Múltkor épp azon gondolkodtam, h milyen kevés dolgom van, aztán ránéztem a kutyámra, akinek van egy kis házikója és két tányérja, mégis mindig boldog és sosem láttam még szomorkodni. Nekem a kutyám olyan mintha a gyerekem lenne vagy nem is tudom. Amikor nem laktam itthon, akkor a kutyám jobban hiányzott mint a szüleim vagy a pasim. Most 12 éves.

A macskákat nem szeretem.

Azt szeretem a kutyámban, hogy lelkes, szorgalmas, figyelmes, tanulékony, hűséges.

Azt nem szeretem a cicákban, hogy ezeknek mind hiányoznak belőlük.