Apportírozási gondok?

Ez az, hogy megelégszel a félmegoldással, ő meg hülye lesz többet teljesíteni a szükségesnél. Küldd vissza azért a labdáért, ne hagyd, hogy ledobja. Amikor jön vissza, hátrálj el tőle, gyorsan, hogy az legyen a fejében, hogy téged utol kell érni, nem az, hogy ledobja. Dobálj neki madzagos labdát, és ha beérkezik, huzakodjatok vele, hogy legyen oka tényleg neked odaadni. Ezerféle dolgot csinálhatsz, amivel arra ösztönzöd, hogy tényleg odavigye hozzád :)

Még akkor se dicsérd, ha visszahozza, és nálad dobja le. Én elkövettem ezt a hibát, aztán hajlonghatok.... Csak ha kézbe adja!

Érdekes, én dicsértem, aztán mégis a kezembe adja, mert egy idő után nem elégedtem meg a ledobással, hanem megtanítottam kézbe is adni. Ha rögtön a tökéletes megoldást várod el, de addig nem támogatod a kutyát, nem mutatod neki, hogy mi a jó irány, könnyen lehet, hogy feladja az egészet, és sehogy nem fog apportírozni.

Én ilyenkor szoktam azt mondani a tanítványaimnak, hogy akkor építsük föl visszafelé: tárgytartással kezdünk, majd tárgy fölvétele a földről és tartás, majd a tárgy a szájban és azzal tegyen pár lépést feléd, úgy közben Te hátrálsz, dicséret akkor van, amikor Te veszed ki a szájából. És innen már csak egy mozzanat, hogy a dobást is hozzákösd. Én így nem egy, zsákmányösztön nélküli kutyát tanítottam meg apportozni. Klikkerrel.

annó kölyökkorban ezt úgy csináltam, hogy ha nem hozta vissza, és nem elém tette, akkor véget ért a játék. hamar felfogta.

Ez szerintem nem minden kutyánál válik be, utolsó. Pláne ha lövése sincs róla mi az elvárás.

Csak arra vigyázz kérdező, hogy ne menjen át a labdázás idegeskedésbe és parancsolgatásba. Értesd meg vele, mit szeretnél, de játékosan.