Én hibáztam, ugye?

"a kicsi meg abszolút semmi óvatosságot nem mutatott,"

Ez lett volna az egyik legfontosabb jel, amit komolyan kellett volna venni, hiszen ők kutyául beszélgetnek, és ha a kicsi nem érezte szükségét az óvatosságnak, akkor nagy valószínűséggel nem is volt rá szükség.

Pl ha egy kutyáról nem tudom eldönteni, mi jár a fejében, milyen hangulatban van, hogyan közeledjek felé, akkor ha rá lehetőség, azt figyelem, más kutyák hogyan közelítik meg.

Behódolva, dominánsan, játszva, óvatosan kerülgetik, távolságtartók, figyelmen kívül hagyják?

Ettől függetlenül ez a támadási reakció nagyon meglepő, és intenzív dolog. Ezzel valami nagyon nincs rendben.

És ha a te visszahúzásod váltotta ezt ki, akkor egyértelműen hozzád van köze, és nem a kölyökhöz.

Viszont attól, hogy valaki visszatartja a kutyáját, annak nem kéne így reagálni. Nagyon nem!

Ez elég nagy tiszteletlenség, és őszintén szólva a falkasorrend kemény tesztelése, és ez a dolog innentől csak a ti kettőtök kapcsolatáról szól.

Azt minden esetre jól tetted, hogy akkor, ott, rögtön le is tisztáztad a helyzetet, és azt is, hogy nem csak a balhét állítottad le, hanem azt a lelkiállapotot is megváltoztattad, és megvártad míg elmúlik, amiben ennyire begőzölt, és fegyelmezés közben megvártad, hogy lenyugodjon.

"annyira begőzölt, hogy nem tudom, felfogta-e"

Ezt nem értem. Mit kellett felfognia?

Annyit kellett felfognia, hogy nem támadhat rád, és senki másra, és ha visszafogod, nem kezdhet el balhézni.

És azt, hogy a dominanciáddal nem bántani akarod, hanem irányítani, a fegyelmezéseddel pedig nem büntetni, hanem tanítani.

Ha nem megverted, hanem csak leállítottad, ha részedről "békés" tanító jellegű volt a fegyelmezés, ha a végén nyugodtan , és alázatosan állt fel, akkor egyértelműen felfogta.

És hogy mit kéne gyakorolni...

hát sajnos a puding próbája az evés, úgyhogy ezt kutyás társaság nélkül nehéz gyakorolni.

Ha mégis találnál kutyás társaságot, akkor azt kéne gyakorolni, hogy bízz a kutyádban!!!

Nem pórázról visszatartva, nem nyakánál rángatva, nem árgus szemekkel fürkészve minden rezdülését kell megismertetni más kutyákkal.

Ha balhétól tartasz, akkor ez a kerítéses megoldás jó lehet, de még jobb lenne fordítva.

Tehát a másik kutya van otthon, vagy semleges helyen mindkettő.

És te vidd oda, mint vendéget.

Fordítsd háttal a kerítésnek, kicsit messzebb.

Ha a másik kutya végzett a birtokvédő ugatásával, vidd közelebb, és résnyire nyitott kerítésen hagyd őket szimatolni.

A póráz laza, vagy dobd a földre.

Ha békesség van, akkor kinyithatod a kerítést, laza pórázzal.

Ha bármilyen balhé kezdeményt látsz a kutyádon, apró, de erős póráz rántással előzd meg a bajt.

Még jobb módszer, a közös séta!

Semleges terület, kevesebb az esély az összekapásra.

Egyszerűen vigyetek közösen kutyákat sétálni. A másik kutya elől, a tiéd hátul. Aztán fordítva.

Így elkerülik a szemtől-szemben állást, ami eleve egy agresszió forrás, és ki szimatolhatják magukat szemkontaktus nélkül.

Utána egymás mellett közvetlenül is sétálhatnak, barátkozhatnak.

"nem szabad és a kutya nevét "

...ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.

Fegyelmezésnél nem mondjuk az állat nevét.

Nem ember!

Nem emberként kell nevelni!

Mást jelent számára a név! Nem egy megszólítás, hanem pozitív megerősítés.

A pozitív megerősítés pedig összeegyeztethetetlen a fegyelmezéssel. Összezavarja a kutyát, és rossz társítása lesz a nevével kapcsolatban.

Arra azért ne alapozz, hogy a kölyök sérthetetlen. Ha a felnőtt kutyával valami nincs rendben lelkileg vagy nevelésügyileg, akkor nem fogja érdekelni.

Amúgy meg azt sajna el kell fogadni, hogy egy felnőtt kuvasz nem mindig fogja az idegen kutyákat imádni. Egy általános nyugodtságot azért el kell várni tőle.

Bizony az váltotta ki, hogy hirtelen megfogtad a nyakát.

És nem biztos, hogy a földhöz vágás meg rátérdelés a hatásos módszer...

Nekem ugyan kisebb kutyám van, de nagyon durván be tud(ott) gőzölni. Van egy kutya a környéken, akit ugyan ritkán lát, mégis nagyon utál, de annyira, hogy ha meglátja bekattan és hörögve üvölt.

Eleinte én is azt csináltam, hogy ilyenkor ráripakodtam és leszorítottam, leszidtam, nem ért semmit.

Aztán taktikát váltottam. Addig nem megyünk tovább a közeléből a másiknak (a másik kutya hamarabb lenyugszik), amíg az enyém is le nem nyugszik. Nem kiabálok, nem rángatom, csak rászólok, ha kell, testtel kicsit odébb terelem, hogy ne szembe legyenek. És láss csodát, 1 perc múlva lenyugszik annyira, hogy normálisan mehet mindenki a dolgára.

Ezt csak azért írom, mert megérne egy próbát, hátha kevésbé hergeli fel magát a tiéd, ha visszafogottabban állsz hozzá te is. Egy kuvaszt amúgy se célszerű erővel lebirkózni vagy visszafogni :)