A középkori Magyarországon milyen jellegű kutyák voltak elterjedve tartva?

1301-ig?

Ami biztosan:

1. kuvasz, hiszen bizonyítottan a honfoglalókkal jött be. Nagyjából a mai formájában létezett, talán valamivel kisebb lehetett és valószínű még temperamentumosabb.

2. magyar agár, szintén a honfoglalókkal jött be. Itt a küllem többet változhatott, hiszen a mai agarak egy része a török időkben valószínűleg keveredett ázsiai fajtákkal, a reformkor idején pedig greyhound vér is bekerült, de ezek a fajták szintén agarak és hasonlóak. Azért a határ melletti részeken még lehet találni úgy ahogy igazi magyar vadászagarakat.

3. komondor. Nem tisztázott, hogy kikkel jött be (3 elmélet, hun-magyar-kun), de 1301-re már a kunok is rég az országban voltak, úgyhogy itt volt. Valószínű szintén valamivel kisebb lehetett és a szőrét szinte biztosan nyírták tavasszal, szóval ilyen földig érő verziók nem voltak.

Kb. ennyi, ami biztos, jöjjenek amik bizonytalanok:

1. puli. Nem tisztázott mikor került ide, vannak elméleket hogy csak a XVI-XVII. században alakult ki. Gyakorlatilag semmi bizonyíték arra, hogy a honfoglalókkal jött.

2. rövidszőrű magyar vizsla. A középkorban alakult ki a középkorban kihalt pannon kopó és nyugati vizsla fajták keeredésre révén.

3. erdélyi kopó. Ködösebb a kép, de szintén a pannon kopó leszármazottja. Hogy mennyire, ez kérdéses.

Modern kori fajták:

1. pumi. Kb. a XVII-XVIII. században alakult ki a fajta.

2. mudi. Ők még egy kicsit később, a pumi után alakultak ki, nagy hasonlóságot mutat a horvát juhászkutyával.

3. drótszőrű magyra vizsla. A rövidszőrű magyar viszla és a drótszőrű német viszla keresztezésével jött létre a XX. század elején.

Nevesített fajták, amik valószínű kihaltak vagy csupán a megnevezésük változott:

1. pannon kopó. Nem tisztázott, hogy a honfoglalókkal jött be vagy a honfoglalók találták itt, mikor bejöttek. Kihalt fajta vagy az erdélyi kopó őse.

2. magyar szelindek. Többször említik középkori iratokban, de valószínű nem külön fajta. Abban az időben a legnagyobb kutyákra egész európában a szelindek nevet használták, valószínű nálunk a komondorra használták ezt a nevet a főnemesek, akik ugye latin/német/francia nyelven beszéltek, nem magyarul.

A főnemeseknél a magyar agár volt a legmegbecsültebb kutya. Abban az időben az agarászat (ami ma bűncselekmény) az egyik legnagyobb sport/szórakozás volt a nemesek körében.

Európában két agarász nemzet volt, a magyar és az angol (más-más stílusban, ami a két fajta közti különbség okozója is).

Mátyás idejében a kuvasz is hasonló megbecsülésre tett szert, de addig és utána valószínű csupán a pásztoroknál fordult elő, esetleg az uradalmakon, birtokokon őrkutyaként.

A komondor egyértelműen a puszta királya volt a maga ősi, szilaj küllemével és belbecsével.

A vizslák/kopók másodrangú vadászkutyák voltak az agarak mellett, abban az időben a kopászat nem számított úri sportnak.

Terelő fajták pedig nem léteztek, megették volna őket a farkasok. Abban az időben kuvasz és komondor volt csak a nyájak, csordák, ménesek mellett.