Kiállításra/szemlére vihetem a kutyámat?

Elmagyarázom, hogy az első kutyák hogy kaptak tk-t. Legyen a példa a husky. Eleinte különböző szibériai törzsek tenyésztették. Természetesen nem ismerték a tk-t, hiszen írni sem tudtak, de hamar rájöttek, hogy ha a szülők jók, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kölykök jók lesznek, tehát azért tudták, hogy a Rexi a Buksi és a Morzsi kölyke, nem csak random összeraktak pár hasonlóan kinéző kutyát. Ha meg mégsem vált be az egyik, azt egyszerűen agyonverték. Emellett nem is igazán tartottak más típusú kutyákat, nem volt mivel keverednie, így hamarosan létrejött egy szuper szánhúzó fajta.

Aztán jöttek az európaiak, akik szintén használni kezdték a fajtát, meg hamarosan tenyészteni is akarták. A cél az volt, hogy minél jobb és szebb huskyk szülessenek. Azonban a szibériai törzsek módszerével volt pár probléma. Egyrészt itt voltak bőven más fajtájú kutyák, akikkel keveredhetett, másrészt nálunk nem igazán elfogadható, hogy ha mégsem jó a kutya, agyonverjük, kellett egy módszer, amivel sokkal biztosabban meg lehet állapítani, hogy milyenek lesznek a kölykök és lehet tervezni. Rájöttek, hogy minél többet tudunk a felmenőkről, annál biztosabban meg lehet jósolni a születendő kölykök tulajdonságait. Értsd : ha tudjuk, hogy ükszülőkig bezárólag minden ős jól húzza a szánt, akkor a kölykök nagyobb eséllyel lesznek jók, mintha csak annyit tudnánk, hogy a két szülő jól húz. Ezért elkezdték pontosan feljegyezni a felmenőket. Csak hát volt egy másik probléma is: mi a garancia, hogy ha én azt mondom, hogy a két szülő ez és ez, akkor az tényleg úgy van? Elkezdték tehát ezeket az adatokat egy közös adatbázisba gyűjteni, majd erről hivatalos igazolást kiadni: ez a törzskönyv.

Elmondom, hogy működik a tk-s dolog:

van egy térségben elég homogén tulajdonságokkal rendelkező kutyák fordulna elő. egyszer eszébe jut valakinek, hogy ez valószínűleg egy fajta. ezt egy kis kutatómunkával be kell bizonyítani, majd el kell kezdeni összeírni a kutyákat. egy szervezet pl fci elismeri egy fajtaként és az első időszakban még nyílt a törzskönyvezés, hogy ne legyen túl nagy a beltenyészet. 50 év múlva pedig már iszonyú sok kutya lesz regisztrálva, nincs szükség további kutyákra, lezárják a törzskönyvet. innentől pedig már csak az a kutya kaphat tk-t akinek a szülei tk-sak+teljesítettek egy pár egyéb kritériumot.

ha ennyire vonz a kiállítás, vegyél egy huskyt, egy jó kennelből és csináld!

Amit te akarsz kérdező, az évek óta már nem él. Régen B törzskönyvezésnek hívták azt, amikor egy bíró megállapította egy kutyáról, hogy valóban látható rajta az adott fajtajelleg. De még az ilyen kutyák kölykei sem kaptak törzskönyvet, csak regisztrációs lapot.

Ma már nincs B törzskönyv. Van bőven egyede a ma jelenlévő fajtáknak .

Kiállításra viheted. Az MKSZ-nek van pl hobbi kategória. Oda lehet nevezni a törzskönyv nélküli kutyákat az adott fajtához. Pontosan úgy bírálják, mint a törzskönyveseket.

Azt, hogy volt-e tk-es felmenője, nem lehet tudni. Azt mondta a szaporító? És mivel bizonyítja? Mivel tudja igazolni,hogy valóban azok a szülők, nagyszülők, akiket mond? Semmivel, hisz nincs papírja -tk- róla. Hogy ő azt mondja? Mondani bármit lehet, de csak a naiv ember hisz el mindent olyan valakitől, aki a pénzre megy.

Hogy lesznek a szaporítós kutyák? A tk feltétele nem csak annyi, hogy mind a két szülőnek legyen papírja. Ez édes kevés. Mind a két szülőnek egészségesnek, jó anatómiájúnak kell lenniük, tenyészszemlén meg kell felelniük, és persze ne legyenek rokonok. A kiállítások, a tenyészszemle, az eü szűrések, ha a fajta megköveteli a munkavizsga hatalmas pénzekbe kerülnek és rengeteg munka is. Aki ezt nem óhajtja megtenni, vagy mert lusta és kevesebb ráfordított költségből akar meggazdagodni, vagy pedig mert a feltételeknek nem felelnek meg a kutyái -betegek, harapáshibásak, színhibásak, rossz idegrendszerűek, stb.- azok nem tudnak a kölyköknek kiváltani tk-et. Azok szaporítanak. És a tk nélküli beteg, hibás, ideggyenge vagy rokon kutyákat még tovább és tovább szaporítják, egy idő után már nem is lehet tudni, hogy hogyan keverik a kutyákat. Venni egy jó szukát drága. Elmenni egy jó kanhoz szintén egy vagyon. A legtöbb szaporító csak a szomszédba ugrik át, vagy egyetlen szintén nem tk-es kantól hoz le mindig almot. Lényegében ennyi, innen származik a te kutyád is.

Az, hogy hogy kaptak az első kutyák tk-et, már leírták. De nem osztogatták azt sem csak úgy. Egy adott fajtának már több generációjának és több száz élő egyedének kell lennie, azoknak a fajtáról leírt tulajdonságokkal, egészséggel kell rendelkeznie. Ha minden rendben van, elfogadják a fajtát és azok a kutyák kaphatnak tk-et, amelyek megfelelőek.

Ha a szaporítótól származó kutyád nevezhetne egy versenyen, az azt jelentené, hogy a szaporításnak van létjogosultsága! De nincsen!

A származási lapon fel van tüntetve a kutya összes felmenője több generációra visszavezetve.

Igaza van annak a válaszolónak, aki azt javasolta, hogy ha versenyezni szeretnél, akkor vásárolj egy kiskutyát egy megbízható tenyésztőtől és vele versenyezhetsz.

Egyébként meg gyönyörködhetsz otthon a kutyádban, aki törzskönyv nélkül is biztosan szép. Vagy nevezhetsz vele kutya szépségversenyre is, ahol nincs kikötve, hogy fajtatiszta legyen a kutya.

21-esnek:

Nagyon érthetően elmagyaráztad, hogy (legalább is valószínűleg) milyen célból találták fel a törzskönyvet.

De ez nem tartalmazza a választ arra, hogy az első tk-kat minek alapján állították ki, ha addig nem volt papír, csak szó (ami, mint tudjuk, elég megbízhatatlan).

A kérdezőnek: régen valószínűleg nem volt ennyire szigorú a szabály, később szigoríthatták meg.

Persze fura, hogy épp manapság, amikor létezik DNS vizsgálat (és így laboratóriumi úton lehetne ellenőriztetni bármely kutya fajtatisztaságát) szigorítanak; de hát ha így van, akkor így van.

Jelenleg, ha jól tudom, egyedül a német juhásznak van DNS bázisa. Évek óta csak DNS minta levételével kaphatnak törzskönyvet a kutyák.

A dnssel nem lehet pontosan kimutatni, milyen fajta is egy kutya. Arra jó csak, hogy össze lehessen hasonlítani anyával-apával. Hogy valóban azok-e a szülők.