Kaukázusi kutyáknál melyek a legfontosabb nevelési módszerek, hogy a kontroll nálunk maradjon? Hogy lehet elérni azt, hogy mástól ne fogadjanak el ételt?

A kis kaukázusi tüneményes tud lenni :)

A nevelésük nem egyszerű, főleg első kutyások számára. De természetesen nem lehetetlen.

Amint megkapták az összes oltásukat, keressetek egy kutyaovit, ahová el lehet őket vinni. A kutyaovi kifejezetten arra való, hogy kezdő kutyások a kiskutyáikkal együtt tanuljanak, + a kutyusok együtt játszhatnak. Utána pedig kutyasuli.

Segítség nélkül a két kaukázusi a fejetekre nőhet. Valóban nem lehet pár mondatban leírni, amit a kutyanevelésről tudni kell.

Nekem másfél éves a kaukázi juhászom, és ugyan kicsi koromban volt kutyánk, nekem ez az első igazi ebem, mivel tényleg én vagyok a gazdája.

Mielőtt megijednél a fajtától és annak méretétől előre elmondom, hogy az egyik legjobb fajta mind közül!

Hihetetlenül okos, tanulékony és ami a legfontosabb: fogékony a körülötte lévő dolgokra! Védi a családot és a tulajdonát. Jelez minden egyen gyanús neszre.

Én nem vittem el kutyaiskolába, ennek ellenére 23 éves nő létemre remekül boldogulok az 50 kilogrammos "babámmal". :)

A nevelésnél egy a fontos: légy türelmes! És ismételd el a vezényszavakat és a szabályokat akár milliószor is! Az enyém például 4-5 hónaposan állandóan felszedett minden kisebb követ és kavicsot, és folyton megette őket. Elmondtam neki vagy tízezerszer, hogy nem, nem szabad megenni, fúj, köpd ki mert rossz - és olyan 7 hónapos korára meg is tanulta.

Sokat kell velük foglalkozni, és fontos a hangsúly! Szerintem ha van elég időd rájuk, akkor nem kell feltétlenül kutyaiskola! Én is megoldottam nélküle, és mindenki csak irigykedik a környéken, hogyan is tudtam felnevelni ezt a nem éppen kicsi királylányt.

Ezért mondjuk, hogy ajándékba a lehető legnagyobb felelőtlenség és ostobaság kutyát adni. Pláne szapis kutyát, bár felelős tenyésztő nem is adna így el kölyköt.

A kaukázusi nem első kutyának való! A nevelése tapasztalt, kemény kezű gazdát igényel! Ha pedig ketten vannak, különösen nehéz dolgod lesz, hisz mivel gondolom együtt tartod őket, egymáshoz is fognak a leginkább kötődni. Ha nincs igazi vezetőjük, életveszélyesek még a családtagokra, gazdára is. Mihamarabb kezdjetek el kutyasuliba járni!

Egyáltalán nem életveszélyes fajta.

Nálunk a szomszédban van labrador, akit cukinak meg családszeretőnek tart a társadalom, de közben állandóan az emberre támad.

Miközben az én kaukázusim meg se szólal, senkit még csak meg sem ugat, ha sétálunk.

Minden nevelés kérdése.

A lényeg, hogy hozzád kötődjenek és ne a kutyaiskolai nevelőjükhöz!

Mi az, hogy a kutyaiskolai nevelőjéhez fog ragaszkodni? A kutyasuli nem azért van, hogy a kutyát helyre tegye, hanem, hogy a gazdát eligazítsa, segítse.

Valóban előfordul, hogy az oktatókhoz jobban kötődnek a kutyák, mert a kezdetekkor ők tartják fent a rendet, olykor ők hozzák be a kutya életébe az első igazi szabályt: pl. a többi kutyát nem ölheti meg. És végre kap egy vezetőt a kutya, olyat, amilyet igényelne, akihez így egyből jobban kötődik, mint a következetlen, gyenge gazdához. De ha a gazda nem teljesen alkalmatlan a kutyatartásra, ez nem fordul elő.

Lehet szépíteni, lehet tündérmesét faragni a fajta történetéből, csak épp teljesen félrevezető. Ezeket nem plüss macinak, a gyerekek kutyájának találták ki. Terület őrző kutyák, méghozzá a legjobbak. Egy jó kau képes egy idegen helyet is rövidebb idő után bevédeni. Ha nincs gazda, nincs igazi vezető, akkor a kutya szabadon dönt mindenben. Márpedig egy nagyon önálló, erős ösztönű kutyáról van szó! A két kutya pedig még jóval nagyobb felelősség. Még tapasztalt gazdáknál is gyakori, hogy a gazdi csak sokad rangú szerepet tölt be a kutyák életébe, és inkább egymást követik.