Ti mit csináltok mikor hisztizik a kutya amiért otthon hagyjátok?

Ismerem a szeparációs szorongást, menhelyes kutyánk van, volt vele gondunk az elején, aztán szépen lassan hozzászokott a napi rutinhoz, ma már gond nélkül tudomásul veszi, hogy reggel megyünk melóba, délután jövünk. Csendben van.

Viszont ez már nagyon nincs így, ha máskor megyünk el mint a megszokott időpont. Ha mondjuk szombaton itthon vagyunk, és délelőtt elmegyünk vásárolni, ő általában vagy felspannolja magát, és pofára esik ha visszaparancsoljuk a szobába, vagy leesik neki, hogy nem jön, de a végkifejlet ugyanaz: enyhébb hiszti mikor azt hiszi már eltávolodtunk az ajtótól. Egy ideig nem törődtünk vele, de nem hagyta abba, mert sokszor volt rá példa, hogy még nyomatta mikor hazaértünk. A hazaérkezéskor átnézünk rajta effektus soha nem ért semmit, nem hozta azt az eredményt amit kellett volna. Egy dolog használt, megálltam a bejárati ajtónál, csendben voltam, majd mikor elkezdte a fesztiválozást, berontottam, és úgy lecsesztem, hogy eszébe se jutott megnyikkanni.

Igazából nem zavarja a szomszédokat, és tényleg ritkán fordul elő, de a napokban elgondolkodtam rajta, hogy ha esetleg idekerülne egy kölyökkutya, ugye ő mindenképp hisztizne az elején. Na már most, egy másik hisztis kutyától nem tanulná el a hülyeséget? Vagy nem lenne nehezebb leszoktatni róla?

Nektek bevált valami?

Van az a szép álom, hogy ugye figyelmen kívül hagyod a kutyát mikor megérkezel, üdvözlöd mikor lenyugszik, aztán majd a kutyuli szépen leveszi hogy ne aggódjon hazajössz, és nincs több gond. Na persze....