Más is érzi tehernek a kölyökkutyáját néha?

Sokszor nehéz, én is tudtam, hogy nem lesz könnyű és készültem is, de amikor megjött, az első hét kiborított. Amint felmostam az egyik balesetet ott volt a másik és közben még volt ideje szét is rágni valamit:) Életemben nem mondtam annyiszor, hogy nem, mint az első héten:D

Kitartás, 3 hete van nálam, de már sokkal jobb, már tudja, hogy kb. mit nem szabad és én is látom, hogy mire készül, meg beállta a napirend.

Ajánlom a kutyaovit hétvégén, jól lefárasztja. Hétköznap a futtatót. Ilyenkor ő elfárad, után jó kutya és te is kutyások között vagy, így nem vagy egyedül a nehézségekkel és jókat nevettek rajta bosszankodás helyett.

Ez már csak ilyen! :D

Én pont ezért szereztem be felnőtt kutyát, velük majdnem minden sokkal egyszerűbb. Viszont vannak vadászgörényeink is, na azok aztán borzalmasak, állandóan pisilnek, kakilnak, az egyik hülye és többnyire a wc tálca mellé alkot, tanítani őket bármire szinte lehetetlen, rosszalkodnak, rombolnak, baromi idegesítőek. :D (Nem, nem én akartam őket.) Szóval ennek fényében kész felüdülés lenne inkább egy kölyök kutya! :D

Nemtudom, nekem nem rémlik ilyen borzasztónak ez a kölyökkor, pedig még csak most 11 hónapos, nem volt az olyan régen. Én mondjuk mindennél jobban vártam és vágytam rá hogy megérkezzen, és örömmel lestem minden percét, sőt az első héten velem is aludt a szobában, viszont az első naptól átaludta az éjszakát pedig nyolchetesen került hozzánk, nem idősebben. Persze, a balesetek megtörténtek, sőt, a szőnyegen is volt néha meglepetés és aggódtam is vezetékek miatt, figyeltem rá, de egyszerű volt a napirend, miután lefárasztottam utána jött 1-2 óra alvás napközben is, ilyenkor mindent el tudtam rendezni a ház körül és még én is tudtam pihenni.

Kitartás, minden kölyök más és ha a tiéd még kicsi, akkor ez ahogy nő mérséklődni fog és megismeri a rendet! :)