Sírba visz a kutyám, mit tegyek?

Sajnás mást nem tudok javasolni csak, hogy vedd fel a kapcsolatot a tenyésztővel és vidd vissza vagy lépj kapcsolatba a Szánhúzó Alapítvánnyal (mivel Akita fajtamentés nincs) és ő talán tudnak segíteni új gazdát keresni.

Ha nincs se pénzed, se időd, se motivációd, hogy helyrehozd ezt a problémát akkor nem is fog menni. Főleg nem interneten keresztül szerzett tanácsokkal. Helyig hol vagytok, hogy ilyen kutyaiskolák vannak és házhoz járó kiképző egyáltalán nincs?

"Ugye a másik kérdésnél mondták/mondtátok hogy legyek érdekes fogjam fel máshogy, de ezt épeszű ember nem tudja elviselni, már a séta elején azon jár az eszem hogy "na ma mivel fog felbaxni?"."

Ezt a kutya is megérzi rajtad és ki is hat a viselkedésére.

Már akkor tudtam, hogy ez egy akitáról szól amikor még meg sem néztem az előző kérdés kulcsszavait.

Sajnos amiket leírtál tipikus jellemvonásai a fajtának és ezeket az ősi fajtákat borzasztó nehéz bármire is rávenni aminek ők a fejükben nem látják értelmét. Az egy dolog, hogy gond van a hozzáállásoddal mert már előre rettegsz amit a kutya is tud hidd el és ezért nem vesz komolyan de emellet a legnagyobb szakértelemmel rendelkező embernek is okozna fejtörést.

Sajnos a fajta jellemzői a hisztériázás, a makacsság, a látványos unatkozás, a játékkosság teljes hiánya, a macska módjára való settenkedés, a gazdi teljes mértékben való figyelmenkívűlhagyása, a séta közbeni elvetődés majd felmosórongyként való viselkedés és még sorolhatnám.

Szerintem ha beledöglesz is ilyen marad ez van így kell szeretni, ha meg úgy érzed megalázó ahogy viselkedik gondolj arra, hogy ha pl. én látnálak egy percig sem lennék meglepve ismervén a fajtát és nem néznélek le hanem azon gondolkodnék mennyire lenyűgöző, hogy a kutyád ennyire erősen hozza az akita tipikus jellemét. Ameddig a kutya nem tesz kárt semmiben csak őrjöng addig próbálj vele türelmesebb és határozottab lenni vagy legalábbis tettesd aztán majd belejössz.

Egyébként sok akitás kérdés volt mostanság és sokan mondták mennyi borsot tör a kutyájuk az orruk alá és soha többé nem vállalják a fajtát mert vállalhatatlan jelleme van, úgyhogy nem vagy egyedül ezzel. :)

Továbbadni egy neveletlen, kontrollálhatatlan, agresszív kutyát? Azért ez már túlzás lenne.

A lefekvés nem azt jelenti, hogy normálisabb lenne más kutyákkal. Épp ellenkezőleg: vadászik. Ezért nem tudod még kevésbé irányítani közben.

Az ilyen helyzeteket csak komoly, erős, drasztikus szabályokkal, kontrollal lehet kezelni. Első körben lehetne egy korrekt pórázfegyelme a kutyának. Tilos minden kiugrás mellőled, minden kiugatás, lefekvés, huzatás, bármi. Melletted a helye, téged kell követnie, nyugodtan, higgadtan. Nem irányíthat, nem lehet önálló döntése, hogy mikor kit vadászhat le!

Az egyéb szabályokkal, letiltásokkal hogy álltok? Az alap szabályokat kellene bevezetni jól. Amíg nem tudod közvetlenül magad mellett sem kontrollálni, nem tudod letiltani kisebb dolgokról séta közben, addig hogy várhatod el, hogy kutyáról le tudd tiltani? Vagy vissza tudd hívni?

Emellett az étel iránti motivációt is meg kellene növelni. Annyira, hogy megérje neki azt választani, mint a másik kutyát. Hogy tudd jutalmazni, ha majd lesz jó viselkedés. És végül vinni kellene normális, kézben tartott, jól szocializált kutyák közé, hozzáértő felügyelet mellett! Erre pedig csak a kutyaiskola a jó.

Őszintén? Én a helyedben beszélnék a tenyésztőjével és közösen keresnék neki normális, fajtához értő gazdát. Normális kiképző nélkül ez a helyzet nem fog oldódni.

"de ha el is viszem kutyás haverhoz akkor max körbe ugrálja aztán hali, tovább nem érdekes" No, itt kezdődnek a gondok.

Ez ugyanis a kutyáktól elvárható legjobb viselkedés. Ezek ketten csendben élvezik egymás társaságát.

Önmagában az, hogy elvárod, hogy körülugrálva örüljön neki is egy 'aszott nagy munyizás: a kutyának ennél SOKKAL kifinomultabb a kommunikációjuk és az ilyen fokú túlizgatottság NEM kívánatos kutyáéknál.

Amúgy a folyamatos játék sem. A játék ugyanis nem mindig olyan ártatlan, mint az ember hiszi: rituális agresszió, segít megtalálni a kutyának a társai között a helyét, anélkül, hogy fejek hullanának, tehát a túl játékos kutya az egy súlyos intő jel.

"Sokszor egész séta alatt megy a huzi-voni, vagy nem akar jönni, vagy 5 percenként megáll "bámészkodni""

Szívesen megnézném, hogy ennek a kutyának hogy nézett ki a szocializációja! Nemcsak más kutyákkal, hanem úgy a teljes környezetével.

Én azt látom, hogy a kutyákat maguk után vonszoló gazdik már a kutya kölyök korában is türelmetlenek voltak, nem vették a fáradtságot, hogy megálljanak megnézni a fűt, fát, rigót stb. így nem is tudják egy vállrándítással elintézni, hogy "ez csak egy hülye falevél" vagy "Rózsika néni már megint Etuska nénivel pletykál". Ellenben nagyon is jól megtanulták, hogy ha a gazdi szól vagy pórázkorrekcióval jelez, akkor elveszik előlük az összes móka: nem lehet már visszamenni a szaghoz vagy tovább bámulni Etuska nénit.

És mivel távgyógyítunk, házi feladat!

1. Nézz mélyen magadba és döntsd el, hogy a kutya "bámulászós" problémájába közre játszhat-e hibás nevelés, szocializáció!

2. Az élet mely más területein munyizod a kutyádat?

3. Biztos jól értelmezed-e a kutyád testbeszédét? Nem akarlak riogatni, de a lefekvés nekem is vadászat-gyanús. Az ültetésnek meg értelmét nem látom, mert egy túlizgatott kutya nem marad meg a seggén, ha meg mégis, akkor előbb-utóbb robban. Leülni akkor szoktak a kutyák, ha kényelmesen érzik magukat egy adott szituációban.

4. Ha a haverkutyák minimum tökéletesen neveltek, menjetek el közös sétára! Az is egy közös élmény, és lehet, hogy még ragad is valami a te kutyádra!