Jól gondolom, hogy csak kinti kutya mellett "nem fair" kinti-benti kutyát is tartani?

Falun élünk, a kertünk végénél már erdő kezdődik, a kertünkbe még kerítés ellenére is bejáratosak a rókák, nyestek, macskák. Van baromfiudvar, és van néhány olyan ember is a környéken, aki nem tiszteli más tulajdonát. A nyestek többször okoztak százezres nagyságrendű kárt az autóban, a macskák telepiszkították az udvart, a róka elbánt már néhány tyúkkal. Fél hektáros a telek, képtelenek lennénk alábetonozott kőkerítéssel körbevenni (bár macskától, nyesttől az sem védene meg).

Mindig is olyan kutyát szerettem volna, aki velünk él, de a fenti körülmények között nem érett volna értelme úgy kutyát tartani, hogy például éjjel itt lenne velünk, ezért fájó szívvel csak kinti lett a kutyánk. Nagyon sokat foglalkozunk vele, nem gondolom, hogy boldogtalan lenne, de a körülményekből fakadóan az az egymás tekintetéből olvasni tudó bensőséges kapcsolat sajnos nincs meg. Csodás házőrző, mindent jelöl, nyestnek, macskának, rókának nyoma sincs, mióta itt él velünk.

Viszont én továbbra is vágyom egy olyan kutyára, akivel szorosabb a kapocs. Férjem szerint sok helye van csak kinti és kinti-benti kutya is, én viszont úgy érzem, ez kegyetlenség lenne az első kutyánkkal szemben, mintha az egyik gyerekem velem aludhatna, a másikat nem engedném magamhoz, pedig ő is vágyna rá. Ugye jól gondolom?