A kisebbbtestű kutyáknak nehezebb BARF menüket összeállítani?

Tartócsontokat azaz lábak,szárnyak csövescsontokat azert bem ajánlott adni,mert nyersen is szilánkosra törnek így sérülést okozhatnak a bélben.

Kis kutyakat sem nehéz barf szerint etetni. Azt szokás alapul venni,hogy olyan állatok csontjait szabad adni egészben, amelyeket a kutya maga is meg tudna ölni. Ha a kutya kicsi akkor pl. csirke,nyúl,kacsa,fürj,csincsilla, naposcsibe. Attól is függ,hogy a kutya hogyan rág. Tápról átszoktatott kutyák esetében gyakori,hogy nem rágják meg rendesen a csontot, hanem nagy darabokban nyelik. Ez is okozhat problémát. Ilyen esetekben celszerű daráltan venni a csontokat sok helyen lehet kapni pl. darált kacsanyakat.

Ha csak darált csontost kap, akkor calamilyen plusz ragcsálnivalócal pl. szárított marhafejbőrrel,borjúpatával kell felvenni a versenyt a fogkő ellen.

Nekem nyerses macskáim vannak, tehát kb. annyit esznek, mintha kistestű kutyáim lennének. Csontosnak csirkenyakat, szárnyvéget, mellcsontot szoktak kapni, ezeket azért nagyjából mindenhol be lehet szerezni, így ezt a részét nem mondanám nehezebbnek. Viszont ami problémás szokott lenni, az az, hogy kisebb adagokkal szerintem nehezebb dolgozni, oda kell figyelni a méricskélésre, illetve az, hogy ha veszek 1 kg marhavesét a BARFshopban, akkor az hónapokig ott áll a fagyasztóban, mivel a cicáim nyilván kevesebbet esznek, mint egy nagyobb testű kutya.

A belsőség kérdésben én annyit könnyítettem amúgy a helyzeten, hogy egy 150 g-os adag mellé nem számolok ki mindig 7,5 g májat és 7,5 g valami mást, hanem egy nap csak egyféle belsőséget kapnak, természetesen figyelve arra, hogy az arányok olyan egy hét távlatban meglegyenek.

Én egy 4,5 és egy 5 kg-os kutyával Barfoztam.

Csontosból csirke nyak,cs.comb, cs.szárny nálunk a kacsa és nyúl csontot nem bírták elrágni.

Sajnos csontosból csak a csirke alkatrészek jöhettek szóba.

Corgik nagyobbak 10 kg felett vannak náluk azért több fajta csontos szóba jöhet.