A lovam ami nem tud egyedül lenni. Mit csináljak? Több lent

Szerezz mellé egy társat, nem kell, hogy ló legyen, de póni, szamár stb.

Én egy lassú szoktatást kezdenék el. Lehet, hogy előtte megnézetném dokival, hogy a látása, hallása rendben van-e. Két lovat ketten kiviszitek és lassan növelitek a távolságot. Mindig csak annyira, amit a lovak még elviselnek. Talán segít. (Nekem kutyáim vannak, abból indultam ki)

Egyedül nem szabadna tartani.Nekem is emiatt lett 2 ló.Azóta semmi gond.

Szia! Nem tudom hogy még tudok e segíteni vagy kell e segítség, de szerintem nem jó az a megoldás hogy veszel vagy raksz mellé egy másik lovát mert ezzel csak félresöpröd a problémát és nem megoldod. A másik ló sem lehet mindig veletek ha Pl terepre mész bár nem tudom a lehetőségeidet. Szerintem ha igazán szereted a lovad érdemes vele KINLÓDNI, akkor adok pár nekem bevált tanácsot. Ez olyan mint amikor hisztiznek csak ez komolyabb. Nem tudom mikor került hozzád a ló és mennyi időt töltesz vele, milyen tartás a van, de tölts vele napi szinten időt és ne csak munkában hanem vidd legelni stb. Ha nagyon hisztizik futószáron izzadásig hajsd meg aztán jutalmazd meg valamivel aminek kevés a cukortartalma hogy ne porogjon be tőle majd száron vezetgetve olyan helyen sétáltasd amit már ismer lehetőleg lovaktól távol. Ha egyfolytában nyerít a társainak akkor csinálj vele rögtön kiskört közbe végig vezesd ne lovagol! Esetleg nyerítésnél erősen csattanósan szólj rá, de mindig ugyan azt a szót használd és az külön jó ha a szót ritkán használod és csak akkor ha hisztizik. Ha veled nem akar jönni csak egy másik lóval akkor az arra vezethető vissza hogy nem bízik meg benned eléggé és nem talál téged elég magabisztosnak ahoz hogy ha veszély jönne akkor még tudod védeni. Legyél határozottabb magabiztosabb és ne hagy rá semmit.

Nekem ugyan ez van a lovammal, még csak 2 hónapja van nállunk, nyers 3 éves kanca. Ménesből hoztuk ezért világ életében lovakkal volt együtt. Egy mentett pónival vannak együtt egy tágas karámban otthon és nagyon jók a tereplehetőségek. Most már valamennyire összeszokott velem is és pónival is. Terepre háromszor kivittem már terepre száron vezetgetve. Nagyon jó viselte. Amikor viszont a pónit elvittem lefürdetni és őt ott hagytam a karámban iszonyatos hisztit csapott és igazából is biztos nagyon meg volt ilyedve hová tünt a társa. Most már ott tartok vele hoyg egyedül kötőfék kel mentem vele egy rövid terepre bár egy szakasznál Azt hittem végem van és a lábam belílult mert elég sokszor pont ugyan oda lépett de nagyon örülök hogy fejlődik és nagyon szeretem mert amúgy jó idegrendszerű lovacska, szerintem érdemes velük végigsuenvedni az utat és nem pedig eladni őket mert elsőre vagy akár hetedszerre valami nem sikerűl mert akkora örömöt okoz ha a végén még is el érték valamit és egyre jöbbak lesztek, közben meg persze alaposan kisismeritek egymás huncutkodásait. Sok idő és türelem, sok kitartást kívánok!

Mármint elsőnek a pónival vittem ki de most már nélküle is megy