Ha régen elfogadott volt hogy a lovaskocsit húzó lovat ostorral verték ma meg nem, akkor Mi volt annak az oka hogy régen nem tudták azt amit ma Igen hogy hogyan lehet ostorral való verés nélkül húzásra bírni a lovat?

Ha nehezet kellett húzni és még mondjuk dombon felfelé is, akkor biztonság kedvéért nagyot csapott a lóra. Tempóban tartani könnyebben, a lónak is, de ha megáll akkor nem fog újra elindulni, ezt meg nem akarták kockáztatni.

A másik, leginkább csődöröket alkalmaztak ilyesmire, akik kifejezetten érzéketlenek. Gondolj bele, mi neki egy kis ostor ahhoz képest ha éppen verekedne? Másképp van összerakva, téged ha megrúg egy ló törik mindened amit ér, de egy másik lónak nem.

Ettől függetlenül legtöbbször régen is bőven elég volt a jelzés értékű.

Az ostornak akkor is hangja van, ha nem csapod semmihez. A lovakat a hang indította meg, amit az ostor kiad a ló mellett.

A filmeket meg ne vedd alapul, hány embert vernek szét egy filmben, de valójában semmi baja sem lesz. Ha meghal a filmben akkor se hal meg valójában.

A tudás hiánya, és ugye anno megélhetésből tartottak lovat, nem volt olyan ismeretük a lovakról bizonyos helyeken, és akkor is voltak kupecek is akik nem tisztelték az állatot.

De ahogy írták nem mindenki viselkedett akkor se így a lovával. Sokan tisztelték a lovat, és volt is ismeretük a lovukról, úgy ismerték a lovukat mint a tenyerüket, ők azok akik társként tekintettek a lóra. És ez nem csak polgároknál, de paraszti világban is , gazdálkodók körében is tisztelte a gazda a lovát.

Nekem az őseimnek jelezni se kellett a lónak, simán haza vitte őket lovaskocsival együtt minden szár segítség nélkül, mert a ló ismerte az utat.

Az a helyzet, hogy régen sokkal-sokkal többet értetek a lóhoz, mint te azt el tudod képzelni. Mivel napi szinten dolgoztak együtt a lovakkal, akár a ló fülének állásából messzemenő következtetéseket tudtak levonni, és mindent tudtak, amit csak tudni lehetett a lovakról, a lóhajtásról. A mai hobbihajtók többségének erről fingja sincs.

Ha valami szokatlanul nagy erőkifejtést vártak el, akkor ütötték erőből a lovat, mert enélkül egy határon nem ment volna túl a húzásban, csak úgy, ha már nem annyira a saját biztonságára figyel, hanem az ütésekre. Pl. beragad a sárba, vagy nagy emelkedőn kell felvinni nagy terhet. A ló se hülye, húzza egy darabig, aztán feladja, majd lesz valami. Sok ló szimulál, és ha már kicsit is nehezebb a munkája, akkor leáll. De ahogy manapság is, ha mondjuk elakadsz terepen autóval, telefonod meg nincs, akkor csak próbálkozol, bőgeted a kocsit, hintáztatod előre-hátra, végül csak kijutsz egy óra kínlódás után.

Na, a lovak voltak annak idején a motor, őket kellett rákényszeríteni, hogy próbálkozzanak. Az ekkora nagy erőkifejtésre egyszerűen nem lehet másként rávenni őket. Ahogy egy embert se, csak veréssel vagy megfélemlítéssel.

Amúgy meg, ha nem ilyen helyzetről volt szó, alapból csak akkorát suhintottak, hogy a lónak ne legyen fájdalmas, csak jelzés, hogy koccanjon meg, vagy forduljon.

Ha megnézel egy fogathajtó világbajnokságot, a maratonhajtást, bizony ott is ütik a lovakat a világ legjobb hajtói, mikor bele kell húzni, és nem azért, mert nem értenek hozzá.

Azt nem vonom kétségbe, hogy láttál olyan embereket, akik nem értettek a lóhoz, de ez nem korszakfüggő, régen is volt ilyen, meg most is van.

"Ez megintcsak egy ellenpélda miközben a kérdés nem az ilyen helyzetről szól"

Igen, pont azért írunk ellenpéldákat hogy lásd mi megy valójában. Te láttad 2 alkalommal hogy ütnek egy lovat és akkor már ezt hiszed hogy mindenki ezt csinálja.