Ez miért lett ilyen nagy divat a lovaglásban?

Nem csak a lovaglás, MINDEN a lóvéról szól.

Szerencsére nem mindenkinek. Olyan társaságot kell keresni, ahol nem. Ismerek olyan milliomos, milliárdos lovasokat, akik keményen megdolgoztatják a gyereküket, ha lovazni akarnak. Tipikusan azok, akik maguk is megdolgoztak a pénzükért, és azt akarják, hogy a gyerek is tapasztalja meg, hogy nem lehet mindent készen kapni.

Általában ezek az emberek jó fejek is, és nem fújolják a házi páleszt, vagy nem rinyálnak, hogy nekik csak a biotej jó a kávéba. Igen, ellenpéldát is ismerek. :)

Én vitatkoznék. Nem minden a pénzről szól. Vagyis nem mindenkinek.

Lovagolok egy ideje, és "kaptam" egy lovat ajándékba. Ki kell ugyan fizetnem, de ez mellékes. Most kezdtem dolgozni, és a fizetésemnek majdnem a felét elviszi a ló. Nem egyedül élek, így megoldható, bár össze kell húzni magunkat. Nem költhetünk feleslegesen, meg semmi ilyesmi, de van egy lovam, akire akkor ülök, amikor akarok, akkor vagyok vele, amikor akarok. És ugyan van egy fix összeg, amit ki kell fizetnem rá havonta, azért tényleg annyi időnk van, amennyit csak szakítani tudok.

Egyik lovardánkban pedig igenis lenéztek. Oh, gagyi nyereg, csak 15 ezres kantár, régi izzasztó (amit kaptam ismerőstől, mert neki van sok, és tudta nélkülözni, amíg én veszek).

De amikor a lovat meglátták, akkor mindenkinek elkerekedett a szeme. Nem elfogultságból mondom, de a kocsikból kinéztek, hogy úristen de gyönyörű paci.

És nekem nem esett rosszul, hogy lenéztek, mert "csöves" vagyok. Nem érdekel. Tény, nincs pénzem több százezres nyeregre, meg minden felesleges cuccra. A lónak megvan mindene, amire szüksége van. Kap enni, inni, legelőn van, jól érzi magát, és rendszeresen látja állatorvos, meg kovács.

Ismétlem, nagyon, de nagyon nem vagyok elengedve anyagilag, én úgy gondolom, mégis megéri, akkor is, ha mellőznöm kell a bulikat, vagy a havi többszöri moziba járást, meg a márkás cuccokat.

Van, akinek megéri így. És én ezt szeretem :)

Azért, mert az emberek számára a sikeresség és az eredmény a mérvadó, a cél. A lovasokból/versenyzőkből - TISZTELET A KIVÉTELNEK (mert hála az égnek VAN) - kiveszett a lovak és a sport iránti tisztelet és az alázat. Amikor az ember képes odáig süllyedni, hogy a lovának nem sok az egész nyári szezon minden hétvégéjét 3napos versenyeken tölteni, mert megmagyarázza magának, hogy hát kérem ez sportló, ez erre SZÜLETETT!

A SIKERÉRT és a csillogó kupákért feláldozza a lova egészségét, és TÁRSnak meri hívni az ESZKÖZKÉNT használt állatot. Arra viszont lusta, hogy megtanuljon normálisan távolságot lovagolni, és ha belevágódik az ugrásba, a ló a szar, hát eladja. Mert van pénze, és megteheti. Az ilyen emberek feleannyira nem tartják becsben a lovukat, mint azok, akik szűkösen ugyan, de ellovacskáznak a használtan vett, de ápolt cuccaikban. És bár az utóbbi tudja, hogy a lova pont lesz*rja, milyen drága a cucc, az ilyen sznob verseny és lógyilkosoknak csak ez számít.

Éppen ezért nem állítja le őket senki. Mert pénzt hoznak az edzőnek, a kereskedőnek, a lovasboltosnak és a versenyrendezőnek. Mert képes kifizetni az apuka több tízezret havonta, csak azért, hogy a gyereke és a ló minél magasabb kategóriába jusson - tudás, érzék nem számít, az ugrás a ló dolga -, mert képes félévente új lovat venni, mert az előző nyomorék lett, vagy befejelt, és az ilyen embereket könnyet át lehet vágni árügyben, szal nemcsak a kereskedő, az edző - mert ő ajánlotta a lovat - is keres rajta. A lovasboltosnak azért, mert minden versenyen új cuccot vesz - milyen cink már 2x ugyanabban versenyezni -, a versenyrendezőnek meg azért, mert MINDENHOL OTT VANNAK, BÁRMILYEN VERSENYRŐL, IDŐJÁRÁSRÓL legyen is szó. Ja, és aki jóban van a stílusbírókkal - és így, hogy mindenki keres rajtuk könnyű ám, mert a lovastársadalom KICSI a lovasok pedig pletykásabbak mint bármelyik mucsaröcsögei vénasszony - az még az ifi kategóriában is sztár lesz, mert egyenesen tud ülni és mosolyogni a többmilliós ló hátán, aki fix távolságokkal automatán körbeviszi a pályán - 1-2 távolság, vagy verőhiba nem számít, belefér.

Ez megy, és ez is fog menni, mert pénz beszél, kutya ugat. Ez egy ilyen bicikli.

UI: Tisztelet azoknak is, akik gazdagok, de nem így csinálják. Őket szeretjük. És tisztelet azoknak is, akik szűkösen, de mindent megadnak a lovuknak csak azért, mert szeretik őket. :) Őket is szeretjük, de tényleg. :)

UI2: Az olyan rohadtakat, akikről a kérdésben is szó volt, pedig nagyon-nagyon-nagyon... áh, inkább le sem írom.

Előtte már szépen leírták, de hadd mondjak én is ehhez egy véleményt. Végre egy jó kérdés!

Az ilyen lovasokat én nem nevezném lovasnak. Itt ugyebár nem a lovas érdeme a siker, hanem a lóé, mivel hát gondolom a legjobb lovat kapta a gyerek. Apuci meg anyuci megvette a legdrágább, legképzettebb lovat, amit csak megvehetett. A lovas részéről szinte minden az ölébe hullott anélkül, hogy megdolgozna érte. Mégsem cserélnék az ilyennel, hiába van neki több százezres nyerge, meg ilyen meg olyan származású lova. A tudást nem veheti meg, és a tiszteletet sem. Esetleg csak az fog felnézni rá, aki szintén nem sokat ért a lovakhoz. A gazdagoknál (hadd emeljem ki a kivételeket), mindig is csak a látszat volt a fontos, a tökéletes image. Ha viszont a dolgok mögé nézünk, akkor nagyot kell csalatkoznunk. Őszintén szólva engem csak az tud kihozni a sodromból, ha egy ilyen elkezd kioktatni, vagy csúfolódni. Persze, hogy úgy könnyű, ha van pénze az ember lányának. Akkor egyből könnyebb dolga van, mert mindent megvehet, hírnevet, győzelmet, sikert, barátokat, drága lovat, de van valami amit soha, és pedig a tiszteletet, a becsületességet, a tudást, és a tapasztalatot, és a lóval való igazi kapcsolat érzését. Azt soha nem fogja az ilyen megtapasztalni, hogy mennyit tud adni egy ló, milyen érzéseket, talán a legfontosabb dolgokat. Olyan sok mindent tanultam a lovaktól: előrelátást, törődést, gondoskodást, sok mindent. Azt hittem ez idáig, hogy ha mások is kapcsolatba kerülnek a lovakkal, akkor majd ők is megtanulnak néhány dolgot. És csak nem rég jöttem rá, hogy mennyire nagyot tévedtem, mert nem mindenkinek való ló. Vannak olyanok, akik egyszerűen nem úgy lettek nevelve, és képtelenek megérteni, hogy mit is jelent maga a ló és a lovaglás, a lóval való közös munka. Soha nem lenne szabad egy ilyen gazdag családból jött, de viszont lovagolni nem tudó embert példaképnek tekinteni. A pénz, az érdek úgy kívánja, hogy azé legyen a siker (a nem megérdemelt siker), akinek pénze van, mert abból hasznot lehet húzni. Tisztelet a kivételnek, mert nem minden gazdag rossz lovas, de túl sok az ellenpélda. Ha most elkezdenék példákat felsorolni, akkor azt hiszem soha nem érnék a végére. Nekem a gyenge pontom, ha egy ilyen mihaszna akar másokat kioktatni, vagy lenéz, és kicsúfolja a másikat. A lovaglás divat lett, és nem szolgálja a valódi célját, az ember s ló közti kapcsolatot, a közös munkát, stb. És mint divat, a sznob embereket vonza be, olyanokat, akik teli vannak lóvéval. Aki csak egy kicsit is ért a lovakhoz, a lovassporthoz, az sose fogja az ilyet elismerni, mert a valódi sikert nem pénzben mérik, mondjon ki mit akar, hanem azt te magad érzed, és mások is látják rajtatok.