Mit kell tenni, hogyan kell esni?

Karámban természetesen elengedheted, de terepen SOHA. Ha én is elengedtem volna a lovam amikor terepen, több kilométerre az istállótól leestem, akkor igencsak izgulós perceim lettek volna, elüti-egy autó épségben hazaér.

Ha többen vagytok, akkor leesel még vágtat 10m-t aztán visszafordul a többi lóhoz, ott nem para ha elengeded, de ha egyedül vagy ne enged el.

Amúgy ha vágtában elvisz a ló, akkor nem az a megoldás, hogy leesel, hanem hogy megállítod (befordítod, megreszeled. stb).

Én viszont azt mondom, hogy a körülményekhez képest mindent jól csináltál. Talán egy kicsit felelőtlen voltál, az igaz, de ami megtörtént, az megtörtént, a szárakat nem eresztetted el, ez nagyon jó. Ez igazából nem is esés volt, hanem leugrás, bár tisztelem, hogy úgy sikerült végez vinni, hogy tényleg meg tudtad tartani a szárakat.

Esést tanítani csak a ló tud, 2-3-4 esés után már megvan benned az érzés, meg az ösztön, de olyanod, hogy majd kigondolod, hogyan esel, sosem lesz, annyi időd nincs, az esés váratlan.

Az meg a másik, hogy két pont ugyanolyan esés sincs, tehát már csak ezért sem lehet elmagyarázni.

Viszont a balesetek elkerülése végett tényleg legyen rajtad kobak, a saját érdekedben, máskülönben a következő esésednél akár szét is loccsanhat a fejed egy akármi kis szaron, és akkor már jó esetben sem a mentők fognak darabonként fölszedegetni...

Egyébként meg "elkezdett ügetni a lovam, nem tudtam visszafogni, ezét úgy döntöttem ügessünk egy kicsit"

Ez így nagyon nincs rendben. Ne a lovad diktálja a tempót, te gondolj ki valamit, és az legyen, addig nyúzd, húzd, amíg a saját akaratod nem érvényesül, ezzel, hogy engedtél neki, elismerted, hogy Ő a főnök, ez pedig nagy hiba, ezt újból és újból meg fogja veled csinálni, amíg meg nem mutatod neki, hogy de igenis, a rangsorban FÖLÖTTE állsz és neki kell együttműködnie VELED.

Ilyenkor, amikor el akar vinni, próbáld meg kiskörre venni, ilyenkor ne számítson semmi, ha kell, rángasd be a fejét tőből, de akkor is az legyen, amit te akarsz.

Ha karámban vagy, nem kell félned attól, hogy elrohan, mert ha ott is hagy, nem tud messzire menni. Ott lehet viszont jól gyakorolni azt is, hogy terepen se hagyjon ott, ha a szárak véletlenül nem maradnak a kezedben:

Fogod magad, és egyszer csak menet közben a karámban leugrasz lóra, a szárakat elengeded, minden, mintha rendesen esnél, annyi a különbség, hogy direktből csinálod. Ha azonnal megáll, és ott marad melletted, akkor sok simogatás, dicséret, így rögzül benne, hogy jó az, ha melletted marad.

Ha elrohan esetleg, akkor csalogasd magadhoz, fogd meg, és utána jöjjön a sok dicséret, ezzel is azt erősíted benne, hogyha veled van, odamegy hozzád, akkor csak jó lesz neki. :)