Ez normális? Már lassan, nekem lesz lelkiismeret furdalásom annyit bántom.

Egy lónál a mindennapos testi erőszak semmire nem visz. Annyit érsz el vele, hogy félni fog az ostortól és bizalmatlan, erőszakos lesz az emberekkel. Szerintem ha nem tudod, mit csinálsz, akkor nem kéne egy fiatal nyers csődörrel foglalkoznod, mert egyszer az életedbe kerülhet. Úgy meg, hogy egyszerre 4 ember foglalkozik vele, semmi értelme nincs a kiképzésednek. Én meghagynám a ló tanítását egy tapasztalt, hozzáértő embernek aki sok ilyen lóval dolgozott már, mert így csak traumát okozol szegénynek.

Vagy ha mindenáron foglalkozni akarsz vele, akkor hagyd el a mindennapos erőszakot. Ha el akar vinni vagy ágaskodik, akkor tartsd erősen és várd meg amíg kitombolja magát, aztán vissza körre és mehet minden tovább. Így nem fog félni tőled, és arra is rájön, hogy hiába hisztizik, attól még dolgoznia kell, és remélhetőleg leszokik ezekről. Illetve a többi emberrel is beszélni kéne, akik foglalkoznak vele. Mert 4en 4 különféle módszerrel és 4féle jelrendszerrel nem fogtok nagy eredményeket elérni.

A csipkedésről meg úgy tudod leszoktatni, hogy ha látod, hogy oda akar kapni, akkor erősen rálépsz a lábára. Így egy idő után mielőtt bántani akar, előbb le fog nézni a lábára, és eszébe jut, hogy szabad. De ez is nyilván csak úgy működik, ha mindenki ezt a módszert használja.

Te is tudod, hogy nincs értelme foglalkozni a lóval, mert ha fel is építesz valamit, mások lerombolják. Így nem lehet tanácsot adni, mert az egész egy szélmalomharc. Én a helyedben beszélnék a többi lovassal arról, hogy hogyan kellene a lóval dolgozni, milyen munkát kellene végezni és milyen hozzáállással.

Az ágaskodást jól kezeled, de a ló nem tisztel. Az, hogy bújik, meg követ, nem a tisztelet jele, hanem inkább azé, hogy rád kényszeríti magát. Én egyébként földről dolgoznék a vele, annál komolyabb dolgokat is lehet tőle kérni, mint a hátraléptetés, tulajdonképpen mindent, és jobban, biztonságosabban le tudod kezelni az ellenállását, mint nyeregből, illetve a ló megtanul rád figyelni, a feladatra koncentrálni.

Ha a hátán vagy, akkor optimista vagyok, és PÁLCA van nálad, nem ostor... Ha ostor, akkor ezen a ponton nem is tudom, van-e miről beszélnivaló. Ha pedig nem rajta ülsz, és más futószárazza, hanem futószárazod, és nincs rajta lovas, és úgy veri a feszkót, akkor enyhe szársegítség, és magabiztosság... Na meg hajts hozzá, menjen szépen előre, értse meg, hogy azt akarod tőle. Ha kell, egyszer épp végighúzhatod rajta az ostort, a lényeg, hogy ne megálljon, hanem menjen tovább, előre, mert te azt akarod, hogy körön dolgozzon...

Ha csípni akar, nem kell erősen beletaposni a lábába, egyébiránt... Csak ráteszed a lábad a lábára, és elkezded lefelé húzni, egészen a patáján át a földre. Egy idő után kialakul egy reflex, és mivel nem képes egyszerre két dologra koncentrálni, amint csípni akar, lenéz a lábára... De messze nem az jut eszébe, hogy nem szabad csípni, hanem a lábán keresgéli a lábad.

Az, hogy nem szabad egyáltalán és soha bántani a lovat, egyetemes baromság. Engedd ki a lovat ménesbe (ne ezt, mert ez mindet befedezi, de pl. egy új kancát), aztán nézzük meg, mi történik. Nekiállnak újrarendezni a hierarchiát, és ez nem úgy néz ki, hogy leülnek a tábortűz köré, és szavaznak, ki legyen a vezér, és ki áll közvetlenül alatta, stb, hanem olyanokat odaküldenek egymásnak, hogy egy ember lehet, nem is kelne fel többet... És így szépen megtanulják, hogy na jó, akkor ezzel nem kellene kötekedni, mert ez a ló felettük áll. Szóval néha igenis kell egy atyai pofon, csak az előnyére válik, ha soha senki nem csap oda, hanem szépen meghunyászkodik, akkor a ló az abszolút vezér, onnantól kezdve meg én biztos, hogy nem ülnék a hátára... De nem is biztos, hogy meg akarnám közelíteni, ha előre le lenne fektetve, hogy még csak csúnyán se nézhetek rá. A természetes lókiképzési módszerek sem azt jelentik, hogy soha nem utasítjuk rendre a lovat, vagy csapunk oda - a lényeg az, hogy akkor ütünk, és akkorát, amekkorát a ló éppen megkíván! Indokolatlanul nem bántjuk, és akkor sem, ha épp az a dolog máshogyan is "jutalmazható". Na ez a lényeg, hogy ha például a ló nem akar menni, akkor nem addig verem, amíg kettétörik a pálca, vagy már szó szerint vérzik a ló fara/nyaka, vagy amijét épp érem...

Hátraléptetni nem úgy kell, hogy addig vered, amíg magától hátra nem lép, hanem te küldöd őt hátra. A hátraléptetés egy abszolút engedelmességi kérdés, mert hátrafelé nem lát, ezért egyfelől meg kell bíznia benned, másrészt el kell fogadnia az akaratod, és alávetnie magát, hogy most márpedig hátra kell mennie - épp ezért is fontos, hogy te küld hátra, és ennek tegyen eleget.

Az amúgy nem célravezető, ha négyen dolgoztok vele, és fogalmatok nincs, hogy a másik mit csinál vele és hogyan, le kéne ülni és megbeszélni, vagy megnézni, a másik mit csinál, mert így értelmetlen az egész.