Az angol boxot miből érdemes megcsinálni?

Már elnézést, de ugyan miből kellett volna látnom, hogy amikor azt írod, hogy "angol box" akkor valójában szárnyékra gondolsz? Még ha a szakkifejezést nem is tudod, akkor is körülírhattad volna, hogy három oldalról zárt, egy oldalról nyitott eső-házikót szeretnél építeni a lovadnak, ahova kedve szerint ki-be járkálhat. Az angol box közismerten nem ilyen, és nem is így használják. Az egy lóbörtön, belerekesztik az állatot, hogy jól telemenjen istállógőzzel, aztán amikor verseny van, akkor aztán fusson, ahogy a csövön kifér.

Pukkancskodni persze lehet, de én a helyedben inkább megilyednék ettől az esettől. Ez az ártalmatlan félreértés most gyorsan és fájdalommentesen kiderült, de nem biztos, hogy a legközelebbi alkalommal is így lesz, amikor megkérdezed mondjuk, hogy mennyi zabot kell adni naponta a lónak, aztán csak két nap múlva derül ki, hogy háhá, hát te nem is zabot adsz neki, hanem kukoricát, csak azoknak is összekeverted a nevüket. XD

Ha abból indul ki, hogy mások furnérból építik, gondolhattad volna, hogy nem palotát akar építeni. :)

Persze, hogy az önitató jó és kényelmes, de hátránya is van. Nem látod, ha nem iszik eleget a ló. Külföldön sok versenyistállóban vödörből itatnak, épp ezért.

Lovasok.hu:

"Ha csak a felületet tekintjük, a lólábnak szerintem legjobb a döngölt agyag, agyagos föld keverék, aztán az agyagmentes döngölt föld - de csak abban az esetben, ha pormentesen tartható - (ami tulajdonképpen sok finomszemcsét tartalmazó homok).

Ha megengedhetjük magunknak, akkor az egyik legjobb padozatot a granulált gumiból préselt, alsó oldalán vízelvezető lehetőséget is nyújtó padlótábla, „tégla”adja. Ez kissé szivacsszerű tulajdonságú, tehát lassan, de átengedi a nedvességet.

Nagyon megfelelő a bontott téglából készült burkolat (ezek nagyon jó minőségű nagyszilárdságú téglák).

Ha különleges pl. karantén-bokszra van szükségünk, akkor oda ún. gumiesztrich burkolat javasolt, ez egyfajta speciális, öntött gumi anyag, igen drága, de tökéletesen tisztán tartható, nem csúszik.

Nem ad alkalmas felületet a beton, néhány kivételtől eltekintve az aszfalt, és faburkolatok. A beton olyan a patának, mint a smirgli, és sokkolóan kemény, az aszfalt nedvesen csúszós. Továbbá ezek könnyen, és hamar rongálódnak, csak átmenetileg javíthatók.

A faburkolat nedvesen csúszós, és gomba- és baktériumtenyésztő telep.

Más szempontokat is figyelembe véve:

- Ha a természetes, padló felé történő (maradék) nedvesség elvezetésekor nem készül szigetelt aljzatréteg, (de ekkor nagyon oda kell figyelni a falak szigetelésére, mivel az általában szorosan összefügg szerkezetileg a padozatéval), az alsóbb rétegnek vízelvezetőnek, és megfelelő tömörségűnek, teherbírónak kell lennie. (pl. tömörített kavicsréteg.) Az agyag és föld anyagú padozat rendszeres karbantartást, javítást igényel.

A téglaburkolat homokágyon, „fúgái” homokkal kitöltve eddig nagyon jól bevált, magam ezt használnám.

- Ha szigetelt a padlóburkolat (ez abban az esetben feltétlenül szükséges, ha az altalaj felől sok nedvesség érkezhet,- pl. közeli talajvízszint esetén), akkor két javaslatom van:

1. Az egyik: a felső szigetelésvédő betonréteget kent szigeteléssel ellátni, és arra homokba ágyazott téglaburkolatot tenni

2. A másik: a döngölt agyag burkolat (mivel ez önmagában szigetelő réteg is)aminek a javasolt vastagsága bedöngölve min. 5 cm.

(Drága, de jó megoldás itt is a gumitégla, vagy a gumiesztrich burkolat)

Mivel a padlóburkolatok mindig egy komplex rendszert képeznek a többi épületszerkezettel, ezért minden esetben javaslom építési szakember igénybevételét!

Ajánlom szíves figyelmébe további cikkeinket lovardatechnika témakörében.

Üdvözlettel,

Kovács Miklós

Equitrend"

Az nem jelent semmit, mindenki abból épít, amihez olcsón hozzá tud jutni. Bontott téglát példul ingyen is lehet kapni bizonyos alkalmakkor. Főleg azt a szürke mészhomok téglát, amiből a negyvenes években volt divat építkezni.

Aztán meg attól, hogy egyesek OSB-ből meg hullámbádogból tákolnak putrit a lovuknak, neki még nem kell ilyen igénytelen baromnak lennie. Először is mert ő fogja nézegetni az ablakból, másodszor is mert az ilyen tákolmányok hamar tönkremennek, és megjavítani is neki kell majd. Szerintem érdemes pár nappal és pártízezer forinttal többet rászánni, és tisztességesen megcsinálni, mert egy otthon tartott lóval van elég meló a nélkül is, hogy közben furtonfurt a düledező putrit kelljen javítgatni.

Ezek a putriépítészeti remekek egyébként is csak az olyan helyeken készülnek, ahova elvileg (a terület besorolásánál fogva) nem is volna szabad építeni.

Mellesleg én személy szerint egyszerűen képtelen vagyok megérteni azokat a lótartókat, akik kiegyenesített olajos hordrókból tákolnak istállót, aminek retesz helyett cukorspárgával kötik be az ajtaját, meg kipurcant, rozsdás fricsidert használnak öltözőszekrényül, nitrátos kútvízzel itatják a sokszázezer forintos lovukat, ócska autógumikból építenek akadályokat, meg petrojlámpával vakoskodnak stb. Hát én egyszerűen nem is értem, hogyan lehet valaki ennyire igénytelen a lovas dolgokban! (Főleg, hogy sokszor közben százezres telóval a zsebükben, kétmilliós automobilon érkeznek az ilyen illetők a birtokukra.)

Utolsó: ha épít egy beálló és tesz rá egy ajtót, ami felett a ló ki tudja dugni a fejét, az már angol box. Egy darab angolbox. Nem boxsor, nem angol boxos istálló, hanem egy darab box. Nem tudom, mit írt rosszul a szerencsétlen kérdező, hogy oldalakat kell rajta filozofálni.

Bármiből is építed, van elég sok írás a neten arról, hogy milyen anyagokat javasolt és miket tilos használni a lovak körül. A biztonság az első, azután már nyugodtan választhatod akár a legolcsóbb megoldást is.