Valóban macskám van?

Nekünk 3 macskánk van, elég érdekes a nevük, és mind hallgatnak rá. Nagy az udvarunk, de mikor kiállok a teraszra és kiabálok, már látom hogy jönnek.

Egyszer régebben kimentem az udvarra fát pakolni, és már sötétedni kezdett, és egyedül voltam lámpa nélkül. Nagyban pakoltam a fát a ládába, és annyit éreztem hogy valami megfogja a hátamat. Elősször azt hittem valamelyik családtagom akar megviccelni, de mikor hátranyúltam, éreztem hogy a macska ugrott fel a hátamra. Mit ne mondjak, eléggé megilyedtem :D

Az enyém is hallgat a nevére.

Mályvának hívják, hallgat a Mályva, Mályvácska, Kicsim, Picim nevekre, még arra is felkapja a fejét, ha azt mondom neki, hogy "Butafejű" :D

Ezen kívül rengeteg szót ért még, ha azt mondom neki hogy "játszunk", akkor tök izgatott lesz, ilyenkor tényleg muszáj játszani vele. A "Szeretlek", "Cuki vagy" és "Szép vagy" szavakra elkezd dorombolni, dagasztani és hemperegni :D

Ha megkérdezem tőle, hogy "Éhes?" (Csak így, ezt a szót), akkor tudja, azt kérdezem, kér-e kaját. A "Kaja" szóra meg elkezd követni, mert tudja, hogy akkor kajaidő van :)

Ha kint találkozok vele az udvaron, és olyasmiket mondok neki, hogy "Gazdihoz", "Jössz?", "Megyünk", "Gyere", akkor odaszalad hozzám, illetve ha meg van ijedve, ezektől a szavaktól nyugodtabb lesz és hagyja, hogy megfogjam. Ha játék közben azt mondom neki, hogy "El leszel kapva", akkor bezsong és elfut előlem. Egyébként a fogócska is a kedvenc játéka :)

És amúgy imádja, ha beszélek hozzá. Miközben simogatom, és mindenféle random dolgot összebeszélek előtte, úgy dorombol, meg olyan erősen szokott dagasztani, mintha értené amiket mondok neki :)

És fun fact, hogy ezeket csak mind akkor érti, ha suttogva beszélek hozzá.

A macskák is hallgatnak a nevükre. Bár gondolom csak akkor, ha nincsenek szélnek eresztve, hanem családtagként vannak kezelve és sokat foglalkoznak velük.

Mindkét macskám hallgat a nevére, és ebben nincs semmi rendkívüli.

9 a mienk is ilyen. Fiatalabban az ablakból nézte a puffogtatást, meg amíg lakásban éltünk és el akartunk menni, tudta előre az ajtóba ült, hogy megakadályozzon.

Mára házban élünk, és élvezi, hogy indulás előtt mindenki őt keresi, mert meg szoktuk nézni, hogy nem zártuk-e be valahová, ő meg ott vigyorog vagy egy ruha vagy egy fitnesz-labda mögött.

Ugyanúgy lehet őket pozitív megerősítéssel tanítani, mint a kutyákat.

A saját macsekom hallgat a nevére, tök jó a behívása, kérésre ül és csipeszeket keres (az ezer éves mentett kutyámmal együtt tanulta). Egy havercica hobbi szinten szimatmunkázik, mert ott volt, amikor a kutya tanulta, érdekelte, bevonták. Baromira élvezik.

Nekem 2 macskám van. A nőstény akkor hallgat a nevére, ha akar. Vagy ha kaja van nálam. Ha hívom, elszalad az ellenkező irányba. Bezzeg ha ő akar valamit, akkor olyan mint a matrica, nem tudom levakarni magamról.

A kandúr az nagyon emberközpontú. Ha szólunk neki, akkor rögtön szalad oda hozzánk. De szerintem ő mágneses, mert egész nap a seggünkben van. Ha becsukom a wc ajtót, akkor ott óbégat előtte vagy megpróbál bejönni. :D

Ez azért nem annyira ritka.

A mi cicánk utcáról befogadott kóborka, 1-2 hónap elteltével hallgatott már a nevére, szintén jön ha szólítjuk és labdázik is. vannak ilyen pingpong labda méretű keményebb szivacslabdái, lehet neki gurítani és visszagurítja a mancsával, sőt gyakorta ezt egyedül játssza, elgurítja a befordított mancsával, utána megy, aztán így passzolgatja magának. Nagyon vicces állat.