Macska örökbeadással kapcsolatban milyen tapasztalatok vannak?

A macskák elég jól bírják az egyedüllétet, lakásban a társ sokszor inkább feszültségforrás.

Persze, ha ételt-vizet sem tudsz adni neki, annyi nem jársz haza, az gond.

Én sokszor fogadtam örökbe, de biztos nem tenném, ha tudnám, hogy az egykori gazdi a nyakamba akar lihegni (bocs). Szóval az örökbefogadás úgy ment, hogy elmentem, elhoztam, utána pár nappal egy visszajelzés, hogy megy a beilleszkedés (de volt, hogy erre sem tartottak igényt) és annyi.

A látogatás önzés. Ha átadod valakinek, akkor el kell engedni. Ha meg kell, akkor vállalj felelősséget érte!

Szerződést mindenképpen írj, ha az örökbeadás mellett döntesz, lehet letölteni a netről komplett anyagokat.

De én se preferálom ezt a fajta elajándékozást. Adtam örökbe utcai macsekot, iszonyat csalódás volt, pedig ismerem az illetőt akinek adtam. Bár tudtam róla, hogy emberekkel flúgos, de mindenkitől azt a visszajelzést kaptam, hogy macskabarát. Aztán hamar le akarta passzolni, amikor rájött, hogy neki mégse smakkol a macska... Gyakorlatilag alig 1.5 hét után azzal hívott, hogy kik jelentekztek még érte, mert átadná nekik... Mondtam neki, hogy álljon meg a menet, még meg se szokta az új helyét. Aztán borult minden tervem a cicával. Nagyon gáz volt.

Szóval nagyon meg kell nézni, hogy kinek adod. Még ismerős se bízhatsz! Jobb lenne, ha nálad maradna. Még ha keveset is tudsz vele foglalkozni, legalább tudod, hogy jól van. Egy cica pajti sokat segíthet, akivel eljátszik, megnyávogják egymást. Egy-egy nap egyedüllétet kibír.