A kutyákat szinte senki, a macskákat miért utálják annyian?

Hát jó kérdés...

Igazából, akitől megkérdeztem miért utálják a macskákat, mind azt válaszolta, hogy, mert a macskák hűtlenek... Ez nagyon fel tud idegesíteni.

Imádom mindkét állatot egyébként. Nem kéne őket összehasonlítani. Tény, hogy a kutyák nagyobb többsége hűséges, de felmerült már ezen az oldalon, hogy az se hűség, hanem ők a legrosszabb falkavezért is követnék. Hogy ez mennyire igaz, nem firtatom. Van kutyám és tudom, hogy szeret, én is őt.

A macskákról meg ugye sok embernek a hűtlen, hálátlan jelző jut eszébe. Ez megint csak olyan dolog, ami lehet, hogy a nagy többségükre igaz, de nem kéne egy kalap alá venni az összes cicut.

Nekem a cicusom egy tündér. Elképzelni se tudnék nála aranyosabba. Követ, bújik, dorombol, sőt rajtam alszik úgy, mint egy kisbaba, pedig már két éves lesz lassan. Épp most ment le rólam, de előtte odadugta a kis fejét az én fejemhez és a mellkasomra tette a mancsát. Na meg a puszik!! Hát az valami fenomenális! :-) És mi ez, ha nem hűség. Nem a kajáért hízeleg, azt tudj, hogy kap. Akkor is jön, miután adtam neki enni, akkor is, ha nem éhes. Szóval le lehet vonni a következtetést.

Egyébként anya, aki nem igazán kedveli a macskákat, szóval még ő is dögönyözi a kis Garfield-omat, mert neki nem lehet ellenállni.

Hogy sokan mért utálják? Egyrészt, amit leírtam, másrészt meg azt hiszik sok betegséget terjeszt. Nos, ez nem igaz. Ha kicsit utánaolvasnának, akkor ők is tudnák.

Summázva: Utálják, nem kell mindenkinek szeretni őket, de azért legyen egy határ.

Tudom hogy ez egy régi kérdés de erre én is válaszolok a történelemben akik híres személyek és utálták a macskákat:

Egyes ismert személyek pedig megvetették vagy egyenesen gyűlölték ezeket az állatokat, mint például Nagy Sándor, Julius Caesar, Dzsingisz kán, Bonaparte Napóleon, Hitler vagy Sztálin.

Ezt a wikipédiából idéztem én a kutyát és a macskákat is nagyon szeretem ja és a macskák nem lusták az hogy lusta-e a macska az a gazdától függ

Na én pont az ellentét vagyok, én a kutyákat "utálom". Ami nem is igazi utálat, csak egyszerűen nem kedvelem őket - és ugyanazért, amiért néhány embert sem. Egyszerűen nem jövünk ki egymással, mert teljesen más a jellemünk. Én totális macskabolond vagyok, szerintem előző életemben macska lehettem :)

Azért szeretem jobban a macskát, mert az őszinte. Őszintén szarik a fejedre, ha épp ahhoz van kedve, de ugyanolyan őszintén is meny oda hozzád, ha megérzi, hogy most szükséged van rá. Mert megérzi. Ezzel szemben egy kutya mondhatni "kötelességből szeret" engem, téged, meg mindenkit, akit a falkában felsőbbrendűnek tart magánál. Mondhatnám azt is, hogy seggnyaló :))

Ha szomorú vagyok, a kutya, ha ide is jön hozzám, csak szertelen ugrabugrára meg viháncolásra képes. Egy macska ezzel szemben csendben idelépked, néhányszor megbökdös a kis puha fejével, majd csendben-dorombolva elalszik, és hagyja, hogy "kisimogassam" magamból a fájdalmat rajta. A macskák mintha átéreznék a hangulatomat, a kutyák viszont nem. Nagyon tud irritálni a folyamatos lihegés-nyálcsorgatás-ugrabugrálás például, ha vendégségben vagyok, és a vendéglátó nem szól a virgonckodó kutyájára, pedig látja, hogy engem zavar, csak mert az "jajdecuki". Én is távolt tartom a macskámat a vendégtől, ha az nem szereti, bár a macska ezt magától is megérzi, és el is kerüli az olyan embert.

Tulajdonképpen a macskát hűségesebbnek tartom, mint a kutyát. Sok kutyát be kell zárni, nem szabad nyitva hagyni a kaput, etc. mert elszökik. Amik tanítva vannak, azok is begajdulhatnak, ha nincsenek épp pórázon, és usgyi... Egy macska mindig visszajön, hiába nincs korlátozva. Lehet, hogy csak egy hét után, vagy még több után, ha épp "randizni" van, de visszajön. Volt olyan cicám, aki egy év(!!!) után jött vissza hozzám úgy, hogy már nem is ott laktam, ahol a cica "elveszett"...

Egy szó, mint száz, ÉN azért nem szeretem a kutyákat, mert nem jövök ki velük. Természetesen ettől függetlenül nem bántom őket, nem rúgok beléjük, és hasonlók, csak egyszerűen csendben távol tartom magam tőlük.

tesóm válasza: mert azon nem lehet uralkodni..na igen. az nem fog téged isteníteni.

egy barátnőm meg ökörségeket beszél róluk, hogy ő fél tőlük, mert karmolnak. ja, ha piszkálják őket. a macska alapban bizalmatlan, nem fog csak úgy odarohanni s megtámadni az utcán. ha meg odamegy, akkor barátkozni fog.

Én nem értem miért utálják őket, hiszen az egyik legimádnivalóbb állatok a világon. Ha valakivel szemétkednek, annak mindig meg van az oka. A macskákról rengeteg tévhit terjed, hiszen azt mondják róluk, hogy csak a kajáért szeretik az embert, a házhoz ragaszkodnak, nem hűségesek, nem igazi társak és nem védelmeznek, szófogadatlanok... stb. Ez nem teljesen igaz. Az én cicám hűséges volt hozzám, sosem hagyott ott, elkísért az iskolámig és vissza, és igazán szófogadó volt. Nem mondom, hogy a neveltetése miatt, mert nem igaz, sokszor elhanyagoltam (amit nagyon megbántam) de ő ennek ellenére sem szökött el, jól viselkedett. Egyetlen egy nap után már szobatiszta volt, az asztalra nem mászott fel (vagy legalábbis volt annyi esze , hogy előttem nem xd) a bútorokat, soha nem kaparta, tudta, hogy arra a saját kaparófája való. Amikor szomorú voltam, hozzám bújt, dorombolt. Amikor nem tudtam aludni, bemászott mellém az ágyba. Nagyon rendes cica volt, nem is nagyon karmolt. Annyira megbízott bennünk, hogy amikor megszülte a kiscicáit (akkor már kint tartottuk) nem ment el, mert tudta, hogy tőlünk nem kell félteni a kiscicáit, pedig a macskák mindig elmennek elleni, és csak később térnek vissza. És nem csak az én cicám volt ilyen, én még gonosz macskával nem találkoztam!

A macskák igenis szeretetre méltóak, gondoskodóak, őszinték, és szórakoztatóak. Az igaz, hogy önfejűek, de nem gonoszak. Valamelyik válaszoló azt írta, hogy még annyi esze sincsen, hogy jó helyre végezze a dolgát. Hát magától nem fogja tudni megtanulni az biztos! Tanítani kell, elvileg az ember a legokosabb élőlény a Földön, akkor át kell valamit adnia a tudományából. Hiszen az nagyon ritka, amikor a macska magától ráérez az ilyen dolgokra..

13-assal teljesen egyetértek!

Én a kutyákkal nem vagyok annyira jóban, kiskoromban szerettem őket, de én félek a legtöbb kutyától, és a kisebb testű, csendesebbeket szeretem. Nem régen, amikor a cicusom meghalt, kitaláltam, hogy öt macska után életemben először megpróbálkozom egy kutyával, de aztán belegondoltam... Én el sem tudom képzelni az életemet macska nélkül! A kutyák olyan mások, én nem szeretem a természetüket, mellesleg van az a mondás, hogy amilyen a gazdi, olyan lesz a kutya is. Na az én bonyolult jellememből meg inkább elég egy, nem kell nekem belőlem még egy xDD. A nagy testű kutyákat el sem tudom viselni, csak míg picik. Nem értem , hogy valakinek miért jó, amikor egy nagy , büdös állat, ugrál a nyakába a sáros mancsaival összekenve a ruhám és megakarja nyalni a koszos nyelvével az arcomat. Fúj! Amikor macskák puszilnak meg, azt szeretem, a kis érdes nyelvük sokkal kellemesebb,mint amikor a kutyanyál beteríti az arcodat. Az is kár, hogy a kutyik nem tudnak dorombolni. Én imádom, ha egy macska dorombol, és dörgölőzik hozzám, és "szagmintát" hagy rajtam :)

Egyébként meg a macskák fürdetés nélkül sem büdösek, pláne míg picik, akkor még tejci illatuk is van:)

Amúgy azt viszont gáznak találom, hogy amiikor egy háznál van kutya is meg cica is, nem bánnak velük egyenlően, egyik mondjuk kinn van a másik benn.. Legtöbb esetben a kutya van elhanyagolva, mert a macska kényesebb állat, akkor amikor belenézek a kutyus szomorú és csalódott szemébe, nagyon megsajnálom:C nem lehet kivételezni, ha több állatod van..

Budapesten egy hajléktalan ült a melegben a kutyájával a hajléktalanak volt egy sapkája vágott két lyukat és a kutyára rakta miközben ö napszúrást kaphatott volna és nem akarta eladni nem ám!

Macskáknál 2-3-szór nem kap kaját aztán baszhatod.