Szobacicát szeretnék tartani! Mit kell ehhez csinálnom hogy jól érezze magát?

[link]

Hú, nagyon sok mindent lehetne írni a témáról, itt el sem férne. Rengeteg macskás témájú honlapot találsz a neten, olvasgasd ezeket, például:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Amit kevés helyen írnak le:

Ügyelj rá, hogy olyan cicát válassz, aki már szocializálódott. Tehát 8-10 hetes legyen legalább.

Lelkiismeretes tenyésztők nem is adják oda hamarabb.

Ennyi idős korra már megtanulja, hogy ha harap-karmol, akkor az fájdalmas.

Elég sok fórumon kérnek segítséget ilyen ügyben - a legtöbb esetben kiderül, hogy olyan ciccről van szó, akit túl hamar szakítottak el a fajtársaitól.

Simogasd sokat és csak a legvégső esetben büntesd, mert attól csak elvadul. Főleg, ha nem is tudja, miért kapta.

Tehát a tett elkövetését azonnal kövesse a megtorlás (egy közepesen erős fenékreütés nálunk bevált). A "halasztott" büntetésnek semmi értelme még akkor sem, ha a romokat mutogatod neki. Nem fogja érteni. :)

Egy cica - ha kizárólag lakásban van tartva - akárhogy is vigyázol, rombolással jár. Nem is gondolná az ember, mi mindent képesek játéknak nézni, mászókának használni.

Teljesen macskabiztos kéró nincs, ebbe jobb, ha beletörődsz. :)

Biztosíts neki egy ablakot, ahol nézelődni tud és nem esik ki. Ha ez az ablak még nyitva is van (tipp: dróthálós szúnyogháló drága ugyan, de a műanyagot szétkapja, mint foxi a lábtörlőt), akkor kedvenc helye lesz az ablakpárkány, ahol órákig képes elnézelődni.

Legyen neki egy (vagy több) saját, nyugodt helye, ahova vissza tud vonulni, el tud bújni.

Ne gondolj, olyan nagy dolgokra. :) Nálunk pl. konyhában egy műanyag tároló alsó polca ... előszobában a macskamászóka doboza ... a szobámban a sz.gépasztal polcán van egy párna ... stb.

A macskák testbeszéde és a szeme nagyon kifejező. Ha egy-két hétig figyeled a cicádat, pontosan tudni fogod, milyen kedvében van, éppen mit szeretne (milyen csínytevésen töri a buksiját :) ). Sokkal könnyebb úgy az élet, ha a disznóságokat már akkor megakadályozod, mikor még csak készül rá. :)

Egy-két helyen tévesen van leírva, hogy nem zavarja őket, ha a szemükbe nézünk - aztán ezen kívül semmi info.

Ha tágra nyílt szemmel meredsz rá, azt veheti rosszindulatnak (ha éppen duzzog valamiért), vagy játékra hívásnak. (Te pedig meglepődsz, hogy miért ugrott neked és miért csapott a lábadra.)

Ha félig lehunyt szemmel nézel rá, az a nyugalom-szeretet kifejezése.

Nagyon meghitt kapcsolatot lehet így kialakítani, mikor lustán fekszik és hunyorogva néz - Te visszapislogsz rá hasonlóképpen: szinte tuti, hogy hozzád bújik. :)

Az alom és az étel lehetőleg távol legyen egymástól. Nálunk az alom a WC-ben van (feláldoztam az ajtót és vágattam az aljára egy kis nyílást, ahol a cicc be tud bújni).

Az enyémnek naponta kétszer van széklete. Ha elkészült vele, akkor az alomtálcából kislapáttal kiszedegetem az elszennyeződött részt, ha így kevés marad, akkor teszek hozzá még - a teljes almot így elég hetente egyszer teljesen kicserélni.

Étele az előszobában van a cicamászókával együtt. Ott is alszik éjszakánként.

Mivel én későn kelő vagyok, a cicák viszont türelmetlenek, ezért becsukom a háló ajtaját éjszakára, mert nem szeretek hajnalban úgy ébredni, hogy egy ételt kolduló macsek hátsó fele van az arcomban. XD

A konyhában MI eszünk és nem ő! Ebből következően: az asztalon sincs semmi keresnivalója.

Mivel szeretnek felmászni a bútorokra, ezért előbb-utóbb mindegyik sorra kerül majd.

Ha valahonnan el akarod tiltani, akkor különféle jó ötleteket találsz a NET-en, hogyan tarthatod onnan távol a cicádat.

Első javaslat a macskariasztó-spary. Tapasztalatom szerint: drága és nem sokat ér.

Többre mentem a citrommal. :)) Utálják a szagát.

Ha valami olyan csábító volt a számára, hogy még ez sem tartotta távol, akkor egy jó adag kézkrém segített.

Igaz, lucskos, tocsog, nem szép látvány ... de a világért sem lépnének bele. ha kárpitos bútorról van szó, akkor alufólia+kézkrém.

Összességében: ennek a háromnak a kombinációja elég jól bevált.

Persze nem szabad túl sok mindent tiltani neki, mert csak összezavarodik és frusztrált lesz.

Nézz körül a lakásban, mérd fel, mi az, amire azt mondod, hogy "na ezt már aztán mégsem!", aztán legyél következetes.

... de készülj fel: nagyon makacs állatkák. :)

Kaparászás:

természetesen kell neki kaparófa és minél hamarabb beszerzed, annál hamarabb hozzászokik. Ha nincs, akkor a bútoraid bánják (néha még így is bepróbálkozik, de elég rászólni, tudni fogja, hogy nem szabad).

Ha nem akarja használni, akkor gyengéden megfogod a kis lábát és néhányszor végighúzod rajta - hamar rá fog jönni mire való.

Én néha megkaparászom (olyankor rohan, hogy az az övé és ész nélkül elkezdi "reszelni"), ezzel is erősítve, hogy az a karmocskái manikűrözésére szolgál.

Amennyiben semmi nem válik be, marad a karomvágás ... háááát, inkább egy kenyai kalandtúra éhes oroszlánok között. XD

Ivartalanítás:

természetesen kell.

Nemcsak azért, hogy ne legyen utódja, hanem pusztán a jó közérzete miatt is.

Milyen az már, hogy pl. egy nősténycica állandóan tüzel, szenved, nyávog?! ... pusztán azért, mert a gazdinak nincs pár ezer forintja állatorvosra?

Vagy a kandúrcica lesi folyton az ajtót, hogy léphetne meg, mert ő most és azonnal és sürgősen "nőt akar".

A jelölgetésről - fiúk esetében - már ne is ejtsünk szót.

Mindenképpen ivartalaníttatni kell. Nem olyan nagy dolog és egy csomó problémának elejét veheted vele.

Hát így hirtelen ennyi jutott eszembe - remélem, tudtam segíteni.