Annyira szeretnék egy madarat a szobámba de rossz látni hogy fogva van ami miatt nem boldog. Mi lehet a megoldás?

Az igazság az,hogy ez nem egy működő képlet. Vagy te leszel boldog a madár láttán, vagy a madár lesz boldog, de akkor ti nem találkoztok. Egy papagáj vagy egy kanári sem örül a bezártságnak..., sőt!

Ha kertes házban élsz, esetleg odaszoktathatsz néhány madarat, ha városban, akkor madáretetővel is csalogathatod őket, de a szobádban semmilyen madár nem érezné jól magát rövidtávon sem. A madarakban pont a szabadság a csodálatos, ne zárd őket kalitkába.

Én a papagájom úgy tartottam, hogy szobán belül szabadon repkedhetett, ha nem volt nyitva az ablak, a szekrény tetőnek volt körbe egy síkból 5-10 cm-re kiemelkedő pereme, ott tanyázott, a szekrénytetőn meg volt újságpapír, fegyelmezetten csak oda piszkolt.

Volt haverom, aki a kertben is rendszeresen reptette a papagáját. Nővére passzolta le neki, és már ő is unta, de a papagáj csak nem akart lelépni, mindig visszament a kalitkába.

Tartok papagájt. Nekik az a lényeg, hogy legyen kaja, vizük és hogy tiszta legyen a helyük. Ha ki vannak engedve, akkor is elüldögélnek, nézegelődnek.

Szerintem túlértékelik ezt a szabadság dolgot. Ha állat lennék, biztos a kaját és a meleget választanám a téli hideg és éhség helyett. Ennek ellenére vadon élő állatot (nem csak madarat), nem zárnék be, nekik a helyük a odakint van. De a tenyésztett állatok amúgy se tudják mi a vadonban élni, hiszen már több száz generáción át kalitkában élnek...szerintem azzal nincs semmi gond, ha ilyeneket tartasz.

Vagy mondj le róla.

Vagy

1. mindenképp párban tarts

2. legyen szobai röpdéd (de legalább egy valóban nagy kalitkád

3. reptesd őket naponta

Szerintem ha minden nap repteted, és gondoskodsz fajtársról, akkor nem lesznek boldogtalanok. Az biztos "kódolva" van benne, hogy pl. repülnie kell, de hogy az ausztrál sivatagban vagy a szobádban, az már egy olyan állat esetében, ami sok-sok generácival ezelőtt elvesztette a kapcsolatát az eredeti élőhelyével, nem "nagy különbség"...

Járj nyitott szemmel, mert rengeteg sérült van. tanulj meg fiókát nevelni.

garantálom, hogy nem fogsz unatkozni, és szép történetek születhetnek. ebben az évben havonta legalább egy madaram volt, és 1-2 kivételével mind visszatértek egészségesen a szabadba.

a Lukácsot például 2-3évre rá láttam, fészeknekvalót hordott.

most is van 2.