Mitől lehet arachnofóbiám? (pókfóbia)

Kialakulni vagy rossz élménytől, vagy a nemismeretüktől. Én is lány vagyok, viszont pici korom óta úgy voltam nevelve, hogy azt láttam, szüleim sem irtóznak tőle, sőt megmutatják, mi milyen bogár, így nemhogy félni kezdtem tőlük, hanem érdekelni kezdtek, és sorra fogdostam őket össze, hogy nagyítóval megvizsgálhassam, beazonosíthassam határozókönyvvel, majd mehettek utukra.

Mára már 23 éves vagyok és ugyan már nem szedem őket össze :D de továbbra sem félek tőlük, sőt ha egy pók, vagy más rovar illetéktelenül behatol a lakásomba, felkergetem őket a kezemre, vagy egy zsebkendőre, és kitessékelem.

Leküzdeni úgy lehet, ha erőt veszel magadon, és megismerkedsz velük. Tudom, hogy a legtöbbjük nem mondható szépnek, mégkevésbé aranyosnak, de jobban tartanak ők tőlünk, mi fordítva, és ha tudjuk hogyan viszonyuljunk hozzájuk, nem fognak bántani sem. (amúgy aggodalomra semmi ok, M.o-n nincs halálos csípésű rovar, maximum kellemetlen, viszont a legtöbbjük át sem tudja harapni a bőrt, de ha nem vagy allergiás, nincs mitől tartani. Viszont annál több köztük a hasznos, talán ha megismered, hogy milyen fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában ezek az apró lények, könnyebben megbarátkozol velük.

Másik lehetőség, ha tényleg ennyire súlyos meglátogatni egy pszichológust, mert azért nem merni bemenni egy helységbe, mert van bent egy 2 centis élőlény nem igen egészséges, és ha ez így marad, és különköltözöl, majd a lépcsőházban fogsz aludni, mert láttál a lakásodban egy pókot?:D Ez leginkább neked rossz, tessék összeszedni magad :)