Ti mit tennétek a következő helyzetben?

Valaki említette, hogyha szét akarnának minket választani, akkor értené a helyzetemet. Igen ez is téma volt sokáig, hogy a szüleinek ez a szándéka. Mert dolgozni egyik sem akar és kitalálták, ha szétszednének minket milyen jó lenne, mert a párom ott lehetne, akit rommá kihasználhatnának, és persze nekem kellene gyerektartást fizetnem, ami nekik jó lenne, mert dolgozni nem akarnak, és hát a páromnak ez havonta jó bevétel lenne. Plusz amit a mai napig nem tudok megbocsátani a szüleinek az az, hogy egyszer úgy döntöttek, hogy kidobják a páromat otthonról, holott akkor még semmi konfliktus semmi rossz helyzet nem volt. Kidobták a tél közepén, hogy költözzön hozzám, lelkiismeret furdalás nélkül. Ekkor mivel a párom még tanult, és koleszos volt, de nem volt munkája én fizettem neki a bejárást a suliba, a plusz költségeket, szalagavató, ballagás. És ekkor sehol nem voltak a drága szülei. Aztán egyszer csak előkerültek. Kaptak tőlem még egy esélyt, de azzal is visszaéltek és igen lehúztak volna anyagilag, ekkor mondtam a paromnak hogy nincs hozzájuk gyakran menet. Nekem az a bajom a szüleivel hogy egyszer csak kidobták a páromat szó nélkül, nem is kérdeztek róla, hazudtak, a gyerek nevelésünket felrúgják, dolgozni sem akarnak, és mindezek után még ők vannak felháborodva, hogy egyáltalán nem kedvelem őket. Nekem semmi kedvem odamenni. Az utóbbi 4-5 hónapban annyit voltam az náluk hogy kiraktam ott a párom a gyerekemmel eljöttem haza ott voltak 2-3 napot és hazahoztam őket! Most már ez sem lesz részemről. Egyébként a lakásunkba meg azt engedek be akit akarok. Ha idejönnek a mocskos cipővel összejárnak mindent, mert eszük nincs hogy levegyék és egy csomó koszt csinálnak még. Ha rájuk van szólva meg vannak sértődve, hogy hogy mer ilyet mondani egy x éves ember. Pedig akárhányszor felvittem a páromat a gyerekkel az volt az első hogy beléptem az ajtón és levettem a cipőmet. Megtisztelve ezzel az ő otthonukat, környezetüket. Szóval találkozni lehet, ha elutaznak hozzánk semmi baj? Jöjjenek, de ne a lakásba. Van cukrászda, kávézó, ahova be lehet ülni, és lehet beszélgetni találkozni. Aki meg azt mondta mit gondol a párom, csalódott, de nem bennem. És hogy mit teszek? Nem mérgezem azzal a mindennapjainkat, hogy felhozom ezt a témát, pusztán megosztottam vele kész tényeket! Az, hogy valaki szegény nem szégyen, én is voltam az. Az, hogy valakinek van tartozása, szintén nem nézem le végette, ha őszinte, és tudom, hogy betegségből fakad, vagy megszűnt a munkája stb. Ebben az esetben segítek szívesen, pl azzal, hogy bevásárlok neki ételeket stb, hogy ennyivel könnyebb legyen nekik. De hazug embereknek, akik dolgozni sem akarnak, és a kapcsolatomat akarják tönkretenni elnézést mindenkitől, de nem segítek nekik! Remélem így, akik ítélkeztek jobban értenek már.

Igen, még középiskolás volt akkor.

Nekik az is elég lenne, ha csak havi 15-20 ezret kapnának, mert a havi 70 ezer cigit ez kicsit finanszírozná.